RETRO RÁDIÓ

Brüsszel nem akar pénzt adni a kerítésre

Brüsszel nem akar pénzt adni a kerítésre
Létrehozva2021. 11. 03. 15:45

Jelezték: az Európai Bizottság megkapta Orbán Viktor migrációs témájú levelét.

„Az Európai Bizottság megkapta Orbán Viktor migrációs témájú levelét, hamarosan válaszolnak is a magyar miniszterelnöknek” – jelentette be a testület illetékes szóvivője szerdán Brüsszelben.

Fotó: Facebook

„A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak. Látható, hogy 2021-ben Magyarország mellett Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is határvédelmi akadályokat épített vagy épít fel.”

– írta, arra szólítva fel az Európai Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi uniós csúcstalálkozón maguk az országvezetők kérték fel az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer módosításaira ahhoz, hogy a külső határokat védő tagállamok – így Magyarország is – tehermentesüljenek. „Ezeket a változtatásokat a fizikai akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell elvégezni” – szögezte le a magyar kormányfő. A Magyar Nemzet beszámolt róla: az októberi EU-csúcson főleg nyugati államok részéről érveltek a határzárak direkt finanszírozása ellen. Angela Merkel német kancellár mellett Xavier Bettel tartozott az ellentáborhoz. „Szégyellném magam, ha látnék egy 'készült az EU finanszírozásával' feliratú kerítést” – mondta a luxemburgi kormányfő a brüsszeli értekezletet követően.
Levélben fordult tizenkét uniós ország belügyminisztere az Európai Bizottsághoz, valamint a féléves szlovén EU-elnökséghez, szorgalmazva, hogy módosítsák a Schengen határvédelmi kódexet, elfogadottá és EU-finanszírozhatóvá téve a külső határon a kerítésépítést.
A „fizikai határok” elfogadásáért lobbizó miniszterek közös dokumentumát – amely az „EU-szabályozás új realitásokhoz történő igazítása” címet viseli – a brüsszeli Euractiv látta és tudósított róla. A levelet Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia tárcavezetői írták alá, és a bizottság belügyekben és külső határvédelemben illetékes tagjainak, Margaritisz Szkínász alelnöknek és Ylva Johansson belügyi biztosnak, valamint a féléves szlovén elnökség belügyi tárcavezetőjének, Alex Hojsnak címezték.
A „tizenkettek” érvelése abból indul ki, hogy a tagországok között a személyek szabad, határellenőrzés nélküli belső mozgását biztosító Schengen-rendszer integritása és zavartalan működése csak akkor tartható fenn, ha szavatolt a belső biztonság, aminek viszont fontos tényezője a külső határok lehető leghatékonyabb ellenőrzése és védelme. Az utóbbiakra zúduló illegális migrációs nyomás, valamint egyes esetekben a migránsok felhasználása a szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomás érdekében, együttesen „közös, EU-szintű megoldást tesz szükségessé” – folytatódik a közös levél érvelése. Amely egyebek között

arra a következtetésre jut, hogy fizikai határzárak (kerítések) kialakítása a külső határvonalon „egyaránt szolgálja az Európai Unió és a migrációs nyomásnak kitett tagállam érdekeit”.

Ha viszont ez így van, akkor az ily módon elismert határvédelmi megoldás EU-költségvetési finanszírozása is prioritást kellene, hogy élvezzen – mutattak rá a levelükben. Aminek kapcsán sajtójelentések emlékeztettek, hogy midőn május-júniusban megszaporodott Fehérország európai uniós határain a Lukasenka-rendszer által bátorított, szervezett és odaszállított közép-ázsiai és afrikai menekültek száma, az érintett uniós országok pénzügyi támogatásért fordultak az Európai Bizottsághoz fizikai határzár építése érdekében.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.