Megjelent a Ripost7 legfrissebb száma

Dühösek a 2006-os terror áldozatai: „Gyurcsányék megverettek minket, és most újra hatalmat akarnak”

Brutálisan megvertek a rendőrök egy testvérpárt az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni tüntetések idején, 15 évvel ezelőtt. Ártatlanul, igazságtalanul hurcolták meg őket, és ezzel megváltozott az életük. A Kruchina testvérekkel, Károllyal és Vincével az akkori eseményekről, a tanulságokról beszélgetett a Ripost7.

Ripost7: Mindaz, ami önökkel történt, hogyan változtatta meg az életüket?

K. K.: Kiálltunk azokért, akik egy szörnyűség elszenvedői, mondjuk ki nyugodtan, áldozatai voltak. Emberekért, akik egy életre megtanulták, mit jelent a könnygáz, a gumibot és a kardlap. Révész Máriusz vérző arcánál emblematikusabb képre nincs szükség, az a fotó mindent elmond. Egy országgyűlési képviselő, aki felmutatta az igazolványát, majd agyba-főbe verték. Másnap, amikor bekötött fejjel bement a parlamenbe, a baloldali elit Mártíriusznak csúfolta, majd Gergényi Péter főveretőt Budapest Pro Urbe díjjal jutalmazták. A baloldal hozta a régi formáját és újra az erőszakban kéjelgett, ne feledjük, ezek az MSZMP jogutódai. Úgy éreztük, meg kell szólalnunk, nem maradhattunk némák. Azt mondták, itt demokrácia és jogállam van, és közben emberek ezrei szenvedtek el rendőri erőszakot. Ez volt az oka, hogy 2006 és 2010 között emberi jogi aktivista szerepet vállaltunk, miközben persze mindketten dolgoztunk.

K. V.: Annyira abszurd volt mindaz, ami velünk és másokkal történt, hogy nem volt kétséges, tennünk kell valamit. Persze Németországban is voltak és vannak tüntetések, előfordulnak rendőri túlkapások, de ott kivizsgálják, bocsánatot kérnek, tisztességesen elrendezik. A velünk történtek után én is azt gondoltam, hogy ez bizonyára valamilyen rendszerhiba, és bocsánatot kérnek, majd elengednek bennünket. Az első személyes sokk akkor ért, amikor közölték velünk: nincs itt szó semmiféle félreértésről.

Hogy mi volt a testvérek bűne és ezért milyen büntetést kaptak, illetve a történtek után találkoztak-e sorstársakkal, sok más mellett kiderül a Ripost7 október 19-én megjelent számából. Keresd az újságárusoknál!

Csöppséggel járja a világot a magyar család

Markó Zoltán és Okos Tímea közös szenvedélye a hátizsákos világfelfedezés. Szerelmük gyümölcse is éppen egyik nagyobb útjukon, Guatemalában fogant meg. A pár azonban ezt követően sem adta fel az utazgatást, hármasban folytatják.

Markó Leopold születésétől fogva a világot járja. Még csak 30 hónapos, de már 30 országban megfordult. Az Instagram népe Poldiként ismeri. Augusztus elején még a gízai piramisoknál sétált szüleivel, a szeptembert viszont már a görög meteorák tövében köszöntötte. A világjáró kisfiú nagyon rutinos utazó, de a meséket is nagyon szereti. Így édesapja időnként egy 300 éves hídra, máskor a lakókocsijuk hátuljára vetít neki.

A kisfiú kétéves korára a hazáján kívül járt már Guatemalában, Mexikóban, Ausztriában, Ukrajnában, Szlovéniában, Olaszországban, a Vatikánban, Thaiföldön, Hongkongban, Makaóban, Katarban, Csehországban, Szlovákiában, az USA-ban, Jordániában, Izraelben, Dubajban, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban és Németországban is a szüleivel.

Azóta újabb hat országgal bővült a lista, s már tervezték a következő lakókocsis túrát.

Hogy miképp oldják meg az utazást és miből finanszírozzák a világjárást? Többek közt erről is mesélnek a Ripost7 október 19-én megjelent számában. Keresd az újságárusoknál!

Andor Éva: A híradósnak is vannak érzelmei

Andor Éva híradós-műsorvezetőként vált közismertté. Hogy milyen a személyisége, csak kevesen tudják, mivel a műfaj, amiben dolgozik, merev szabályokhoz kötött. Tényleg érzelmektől mentesen kell felolvasnia a Tények műsorvezetőjének a legmegrázóbb híreket is? Többek közt erre adott választ a Ripost7-nek Andor Éva, aki azt is elárulta, hogy mi van a mindig mosolygós arca, mindig tökéletes sminkje és frizurája mögött.

Ripost7: Igaz vagy tévhit, hogy a híradósok csak felolvassák a hírt, de nem mutathatnak érzelmet a kamerák előtt?

Andor Éva: Nem, ez egyáltalán nem igaz! Sőt, nagyon remélem, hogy ez látszik is, átjön a képernyőn, hogy nem vagyunk gépek. Embertelen lenne, ha ugyanúgy olvasnám fel a három halálos áldozatot követelő baleset hírét, mint az új vámszabályokról szólót. Nekem az a dolgom, hogy látsszon rajtam a hír hangulata és érzelmi töltete.

Ripost7: Előfordult, hogy jobban megérintette egy eset?

A. É.: Az érintettség a híradózásban rendkívül fontos fogalom. Nyilván teljesen másként reagálsz egy hírre, ha azt gondolod, hogy az veled soha nem történhet meg, vagy amikor épp az ellenkezője igaz. Ezért olyan iszonyatos hatású minden gyerekekkel kapcsolatos rossz hír, hiszen mindenkinek, akinek van a környezetében gyermek, automatikusan rezonál a lelke.

Ripost7: Volt olyan az elmúlt tizenhét éves pályafutása alatt, hogy élő adásban elérzékenyült?

A. É.: Megesett, igen. (...)

Az interjú folytatását sok más érdekes cikkel együtt megtalálod a Ripost7 október 19-én megjelent számában. Keresd az újságárusoknál!