Kárpátalján tudják, hogy milyen az igazi méhlegelő – nem hasonlít a budapestire

Kárpátalján a méhészetnek egy speciális formája terjedt el igazán, ez a május elején értékesített műrajokra alapozott méhészet, ami viszonylag kiszámítható, tisztes jövedelmet jelenthet sok család számára, a méhlegelő Kárpátalján valóban a méheknek van. Az ágazat fejlődésének ott is van akadálya, ugyanis a síkvidéki magyar falvakhoz tartozó területeken kevés a vadon termő mézelő növény és szántóföldi növénytermesztésben is inkább kalászos és kukorica domináns, ezért új megoldást találtak ki. Nem, nem a városokban nevezik át a gazt méhlegelőnek.

Ők ugyanis tudják, hogy ha egy táblát kihelyeznek a gazba, attól az nem lesz mézelő növény.

A legkézenfekvőbb és leggazdaságosabb megoldás a jelenlegi méhlegelők bővítése, amit a szántóföldi vetésforgóba könnyen beilleszthető, agronómiailag is hasznot adó mézelő növények (hajdina, napraforgó, facélia, repce, herefélék) termesztésével könnyen meg lehetne valósítani. Kárpátinfónak megszólaló szakértő szerint a mézelő szántóföldi növények helyes időzítésével és megválasztásával egycsapásra megszüntethetők lennének a hordástalan időszakok, miközben a mézhozamok az eddiginek a többszörösére is javulhatnának, ráadásul értékes és keresett fajtamézeket (hajdina, facélia) lehetne előállítani!

„A számításba vehető mézelő növényeket a virágzási idejük, a termésük és a mézük kelendősége szerint kell megválasztani„ – magyarázza a lapnak Barkaszi Ferenc, okleveles agrármérnök, falugazdász-szaktanácsadó.

A III. kerületi Timár utcai HÉV-megállótól nem messze található „legelőn” többféle gyomnövényt, köztük az egyik legtöbb allergiás megbetegedésért felelős parlagfüvet is találtunk. Ráadásul ez a terület egy forgalmas út kanyarjában található, ahol folyamatos az autóforgalom. Kevés olyan méhecske lehet, amelyik szívesen legelészne kipufogófüst-felhőben. Az I. kerületben a budai Vár alatti részen is létrehoztak egy rovargyűjtőhelyet az ellenzéki kerületvezetők, amivel sajnos csak azt érték el, hogy a toklász hihetetlen mennyiségben elszaporodott, konkrétan a sárga felhívás alatt is. A toklászt apró tüskék alkotják, amelyek belemehetnek az állatok és az emberek különböző testrészeibe, és ezzel súlyos helyi, gennyes gyulladást is okozhat durvább esetekben.