Az EPPO támadást indíthat a nemzeti szuverenitást védő politikusok ellen
Sokan úgy vélik, hogy az Európai Ügyészség igazából Brüsszel politikai fegyvere, amely a nemzeti szuverenitást védő, elsősorban közép-európai politikusok, vezetők ellen irányulhat. E véleményének adott hangot Babis cseh miniszterelnök is, felvetve annak a gyanúját, hogy az ügyészség nem hivatalosan alá lehet rendelve egy politikai szervezetnek, azaz az Európai Parlamentnek, ami sérti a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét, tehát végső soron – a szuverenitási kérdés mellett – komoly jogállamisági problémákat feltételez. Magyarország is főleg nemzeti szuverenitási kérdésekkel magyarázza, hogy távolt maradt az EPPO-tól. Egyébként Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország sem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, Csehország azonban igen. Június elsején szintén szuverenitási kérdésekkel indokolta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azt, hogy Magyarország nem csatlakozott az EPPO-hoz. Véleménye szerint „a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Elmondása szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen, ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF).
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarország távolmaradását a nemzeti szuverenitási kérdésén túl az erdélyi magyar politikusok ellen „boszorkányüldözést indító” Laura Codruța Kövesi főügyész személyével magyarázta. Gulyás szó szerint ezt mondta: Olyan szervezet jön létre, amelynek első vezetője Laura Codruța Kövesi, aki korábban Romániában koncepciós eljárást folytatott magyar politikusok ellen. Saját hazájában is indult ellene büntetőeljárás. Az ő kinevezése bármilyen jóindulatot megcáfol.
Laura Codruța Kövesi (eredeti nevén Codruța Lascu) 1973-ban született Sepsiszentgyörgyön.
A családi hagyományokat vitte tovább, édesapja ugyanis 1980 és 2010 között a medgyesi ügyészséget vezető főügyész volt. Bátyja sem lett „kis” ember, hiszen 2010 óta Sergiu Lascu a Transgaz Információs Technológiáért és Kommunikációért Felelős Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Kövesi általános és középiskolai tanulmányait Medgyesen végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karának hallgatója volt négy éven keresztül. Az iskolai tanulmányok mellett profi kosárlabdázóként ismerték sokáig és nem a romániai ügyészi szervezet egyik kiemelt várományosaként.
Karrierje 1995-ben kezdődött, amikor a Nagyszebeni Bíróság egyik ügyésze lett. Ez 1999-ben ért véget, utána 13 évig vezette a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Kivizsgálásával Foglalkozó Igazgatóságot (DIICOT) Nagyszeben megyében. A megyei munkával párhuzamosan,
2006-tól kezdődően Románia Legfőbb Ügyészeként tevékenykedett.
A korrupciós gőzhenger
2013-tól Kövesi lett az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) feje, amellyel megkezdődött a korrupcióba fulladó román politika gyomlálása. Csak 2014-ben tucatnyi polgármestert, öt parlamenti képviselőt, kettő volt minisztert és egy volt miniszterelnököt állítottak elő a Kövesi vezette DNA tevékenysége nyomán. A gőzhenger azonban nem csak a politikai szereplőket érte el: az évek során több száz egykori vagy még hivatalban lévő bírót és ügyészt állítottak bíróság elé.
Az ügyészasszonyt sokszor vádolták már meg politikai motivációval, egyesek szerint pedig a külföldi titkosszolgálatoknak dolgozik. „Mindig azt gondoltam, hogy ezek a támadások nemcsak ellenem, hanem az összes ügyész ellen és a munkájuk hatékonysága ellen irányultak. Ezek a támadások ugyanakkor az általunk végzett munka minőségét és hatékonyságát is jelezték” – reagált az ügynökvádakra Kövesi egy interjúban. Az imént említett hatékonyság azonban sokszor elmaradt. Victor Ponta volt miniszterelnök is a DNA karmai közé került, vádat emeltek emelne korrupció miatt. Ponta szerint Kövesi „teljesen szakszerűtlen ügyész, aki 10 évvel ezelőtti tények és téves helyzetek kitalálásával és elképzelésével próbál magának hírnevet kovácsolni”. Victor Pontát végül felmentették a vádak alól.
Tündöklés és bukás
2016. április 6-án Klaus Johannis államfő aláírta Kövesi második hároméves mandátumáról szóló kinevezését – ezt Kövesi már nem tölthette ki. Az első nagy port kavart botrány egy hangfelvétel kiszivárogtatása volt 2017-ben, amelyhez kapcsolódóan hét ügyész kérte az áthelyezését a DNA-tól, megtörve ezzel a Kövesi-éra lendületét. A hangfelvételeken Kövesi élesen bírálta beosztottjait és arról beszélt, hogy a DNA már öt hete nem zárt le egyetlen ügyet sem, a vádemelések száma az előző évinek a felére csökkent, miközben a DNA forrásai bővültek. Kövesi úgy vélte, hogy az ügyészek egy része elkényelmesedett vagy megijedt.
A DNA munkája azonban már ekkor régen a számok bűvöletébe esett. Több száz, olykor ezres nagyságrendű volt a vádlottak padsora, az ügyek egy része pedig nagyon gyenge lábakon állt.
A 2017-es videók után a PSD elsődleges célja volt a DNA ellehetetlenítése, ezzel megkezdődött a harc a kormánypárt és a szervezet között. A DNA unortodox módszerei idővel ismertté váltak, az ügyészek több esetben követtek el törvénytelenséget nyomozás során: tanúkra nyomást gyakoroltak, valamint bizonyítékokat hamisítottak. A kör lassan bezárult. A PSD igazságügyi minisztere 2018 februárjában javasolta, hogy váltsák le Kövesit, mert az alkalmatlan a tisztség betöltésére. Johannis ennek nem akart eleget tenni, ezért az Alkotmánybírósághoz került az ügy, amely döntött: Kövesit le kell váltani.
Johannis az Alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve 2018. július 9-én aláírta Kövesi menesztését a DNA éléről. Leváltását megtámadta az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Az EJEB 2020 májusában megállapította, hogy a román állam megsértette Kövesi véleményszabadsághoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogát, mert a leváltásakor nem kapott esélyt a védekezésre. A győzelmet az európai közvélemény a korrupt román politika feletti győzelemként értékelte.
A DNA volt vezetőjének azonban a leváltás után sem volt nyugodt élete. Kövesi ellen az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást 2019 februárjában egy korrupcióváddal bíróság elé állított volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Még ez év áprilisában feloldották a Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet, ezzel lehetőséget adva neki az utazásra és az Európai Ügyészség vezető tisztségének betöltésére. Júniusban a romániai Legfelsőbb Bíróság kimondta ártatlanságát. Kövesi ekkor már bekerült az első három jelölt közé, akik az újonnan létrehozandó európai főügyészi tisztségre pályáztak. 2019 októberében az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kinevezését, Kövesi mandátuma ezzel hét évig fog tartani az Európai Ügyészség élén.