Vakcinaháború: robbanásveszélyes tervezeten dolgozik Brüsszel

Az Európai Unió 27 tagállama közül 20-ban megugrott a koronavírusos esetek száma az elmúlt hetekben. Tizenöt tagállam egészségügyi tisztviselői figyelmeztettek az intenzív kezelésre szoruló betegek számának drámai növekedésére, ami jellemzően a Covid-19 brit mutánsához köthető.

Az először Nagy-Britanniában azonosított N501Y jelű variáns fertőzőbbé tette a koronavírust, és az időközben Európában is megjelenő dél-afrikai és brazil variáns E484K jelű tüskefehérje-változata pedig kikerülheti az emberi immunválaszt és csökkentheti az oltások hatékonyságát.

Az új kihívások előtt álló gyártók már dolgoznak a vírus elleni vakcinák módosításán, hogy azok az újabb variánsokkal szemben is hatékonyabbak legyenek. Addig is, amíg a fejlesztések célt érnek, a vírus terjedésének kontrollálásával lehet tenni a járványok ismétlődő felfutása ellen. Ezt pedig az egészségügyi szabályok betartása mellett az átoltottság minél gyorsabb elérésével lehet elérni. Hiszen ha sokan megkapják a vakcinát, a közösségben sem tud hatékonyan terjedni a kórokozó.

A gond az, hogy az Európai Unióban egyelőre nincs elég oltóanyag a harmadik hullám megállításához.

Eddig 68 725 591 adag koronavírus elleni vakcina érkezett az Európai Unióba, amelyből 55 165 341-et adtak be, a legtöbbet lakosságarányosan Málta és Magyarország oltott – derült ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) március 21-i összesítéséből.

Lakosságarányosan a legtöbb adag oltást Magyarország szerezte be: 31,8 adag vakcina jut 100 felnőtt (18 évnél idősebb) lakosra. Magyarországot Ciprus (23,9 adag/100 lakos), Észtország (22,5 adag/100 lakos) és Írország (21,7 adag/100 lakos) követi.

Az ECDC szerint az Európai Unió lakosságának 10,4 százaléka kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina legalább első adagját, míg a második adag a lakosság átlagosan 4,5 százalékához jutott el. Magyarország mindkét tekintetben az uniós átlag fölött van: az oltás első adagját a lakosság 17,9 százaléka, a második adagját 5,3 százaléka kapta meg. Szintén élen jár a vakcinázásban a valamivel több mint félmillió lakosú Málta (18,3 százalék és 8,1 százalék), az 1,3 milliós Észtország (14,1 százalék és 5 százalék), az 5,5 milliós Finnország (13,6 százalék és 1,9 százalék), illetve az 1,2 milliós Ciprus (12,8 százalék és 4,9 százalék).

Az oltóanyaghiány miatt egyre több ország teszi felelőssé az Európai Bizottságot a katasztrofális vakcinabeszerzési szerződések miatt. Brüsszel későn lépett, a gyógyszergyártók pedig a szerződött mennyiségek szállítását sem teljesítik időben.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, akár azt is megtilthatják, hogy egy gyógyszergyár az EU-n kívüli országba exportáljon. A Bizottság elnöke üzent az AstraZenecának: először teljesítse az EU-nak tett vállalását és csak azután szállítson vakcinát más országokba.

Brüsszel azt állítja, hogy az AstraZeneca az idén első negyedévben az EU-nak ígért 90 millió oltóanyag-adagnak csak a harmadát juttatta el, de teljesítette az Egyesült Királyság teljes ellátására vonatkozó szerződését. A Daily Mail szerint az exporttilalomra vonatkozó „robbanásveszélyes” tervet az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján vitatják meg.

Az EU katasztrofális oltóanyagbeszerzését jól mutatja, hogy Franciaországban, Németországban és Olaszországban a felnőttek alig 12 százaléka kapott oltást. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a lakosság több mint 50 százaléka megkapta az első dózis vakcinát.

Az EU-ból származó export tilalma nem új keletű, sőt március elején a gyakorlatba is átültették, amikor Olaszország blokkolta 250 000 adag oltóanyag kivitelét Ausztráliába.

A Daily Mail ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a britek nem függenek az uniós ellátástól. Az általuk megrendelt 100 millió adag AstraZeneca vakcina nagy része az Egyesült Királyságban készül, csak 10 millió érkezik az indiai Punéból.

A Biontech / Pfizer pedig arra figyelmeztet, hogy az EU nem engedheti meg magának a Nagy-Britanniába irányuló export betiltását, mert ha a britek visszavágnak, akkor visszatarthatják az európai oltások fontos összetevőit. Például a Pfizer/Biontech vakcinában található zsírmolekula a brit Snaith városból az európai gyógyszergyárakba.