Így tömte tele a zsebét Soros György

Miközben legújabb cikkében Magyarország és Lengyelország megbüntetését és térdre kényszerítését követeli nem is olyan régen még Olaszországban a líra gyilkosának, Malajziában parazitának nevezték Soros Györgyöt, miután sikerült tönkretennie a nemzeti fizetőeszközt. Első nagy dobása pedig az angol font elleni támadás volt. Ne felejtsük el honnan is jött, hogyan szerezte vagyonát a tőzsdespekuláns.

A brit Fekete Szerda

Soros Györgyöt egy csapásra híres-hírhedtté tette, amikor 1992 szeptemberében, néhány hét alatt bedöntötte az angol fontot. A brit adófizetők zsebéből húzott ki hatmilliárd dollárt (ennyibe kerültek az angol jegybank fontot védő lépései). Befektetési alapjának, a Quantum Fundnak a manőver egy nap alatt egymilliárd fontot hozott. Azóta is Fekete Szerdának nevezik 1992. szeptember 16-át, amikor az angol font árfolyama összeomlott a spekulációs támadás következtében.

Olaszország – 1992

Korabeli tudósítások szerint a Soros-féle spekuláció hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből, miközben az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárt költött el hiába a líra megvédésére.Évekkel később, 1996 február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. A lap szerint az olasz újságok a „líra gyilkosnak” nevezték Sorost.

Tönkretett ázsiai országokat is

A spekuláns öt évvel később a kelet-ázsiai valuták ellen indított támadást, aminek a következményei szintén katasztrofálisak voltak. A kelet-ázsiai pénzügyi válság következményeit százmilliók szenvedték el, az elszegényedés sok helyen politikai forrongásokhoz vezetett a régió több országában. Malajzia akkori miniszterelnöke, Mahathir Mohamad Sorost parazitának nevezte, aki folyamatosan destabilizálja az ázsiai piacokat.

2008-ban az OTP-t támadta

A Soros Fund Managementet 2009-ben Magyarországon is megbüntették. Csaknem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet az OTP papírjaival végrehajtott csalárd ügylet miatt. A milliárdos 2008. október 9-én kezdett pénzügyi támadást támadást a magyar bank ellen. Az ügyleten 675 ezer dollárt keresett a Soros-birodalom. Sorost akkor még az sem érdekelte, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok mindenben a kedvét keresték, kiszolgálták bármilyen igényét. Gátlástalanul átlépett rajtuk. Azt szerette volna elérni, hogy az OTP elértéktelenítésével jelentős befolyást szerezzen a magyar pénzpiaci szektor fölött.

A spekuláns korábban kétszer támadást intézett Magyarország gazdasága ellen mielőtt újra az OTP-t vette célba.

„Soros már 1994-ben is meg akarta szerezni az OTP-t. Békesi László belépő és Szabó Iván lelépő pénzügyminiszterek együttesen támogatták az OTP eladását Sorosnak. Ez meghiúsult, amit Soros nem bocsátott meg az OTP-nek, és azóta is igyekszik tönkretenni a bankot, amihez a kormány segítségét is megkapja” - tizenöt évvel később, 2009-ben a Gyurcsány-Bajnai váltás idején így emlékezett vissza Boros Imre közgazdász, egykori miniszter a történtekre, jellemezve Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon hozzáállását is.

Négy évvel a rendszerváltást követően több más országhoz hasonlóan Magyarországon is „nagyszabású” pénzügyi manőverbe kezdett, aminek első számú célpontja az OTP és a magyar forint volt. Ez volt a teljes privatizáció korszaka. Azokat a cégeket is eladták, amelyeket tőzsdére lehetett volna vinni.

Volt egy gyógyszergyár, amit megvettek a külföldi befektetők, majd kivitték a tőzsdére. Ennek következtében négy és félszeres áron keltek el a meghirdetett részvények. Így megtérült a befektetésük, és a részvények többsége is a tulajdonukban maradt

- mondta Boros Imre a már idézett interjúban.

Soros is erre játszott az OTP esetében. Azt szerette volna elérni, hogy az OTP elértéktelenítésével jelentős befolyást szerezzen a magyar pénzpiaci szektor fölött. A pénzintézet tervezett privatizálásában komoly szerepet játszott volna Bokros Lajos későbbi pénzügyminiszter, akkor a budapesti tőzsde elnöke, tervét pedig – mint az Boros szavaiból kiderült – Szabó Iván, majd Békesi László hivatalban lévő pénzügyminiszterek is támogatták. Ilyen zavaros körülmények között

a Soros Alapítvány (Soros Fund Management LLC) váratlanul ajánlatot tett a hitelintézet 25 százalékára.

Feszült pillanatai voltak ezek a rendszerváltás utáni magyar politikának: visszaemlékezések szerint az OTP-t vezető Csányi Sándor Horn Gyula irodájában veszett össze a Soros érdekeit kritika nélkül képviselő Bokros Lajossal. A nézeteltérés odáig fajult, hogy Bokros egyenesen Csányi leváltását követelte. Végül nem tudta végigvinni akaratát, Horn Gyula nem bízott meg Sorosban, Csányi Sándor véleményét fogadta el. Egy kormányhatározatban rögzítették, hogy az OTP nemzeti többségű, részben állami tulajdonban marad, és egyetlen részvényes sem juthat befolyásoló részesedéshez. Egyúttal a határozatban kimondták, hogy a külföldi befektetőknek egyenként öt, a hazaiaknak legfeljebb tíz százalék tulajdona lehet. Azzal, hogy az államnál maradt összesen 25 százalék + 1 szavazat (vagyis befolyásoló részesedés), Soros terveit keresztülhúzták.

Fontos mozzanata Soros történetének: a Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja elleni első támadás idején már nekilátott – előbb az Egyesült Államokban, majd Európában, így Magyarországon is – hálózatának kiépítésébe. Mint azt Schmidt Mária írásában megmutatta, mindezt úgy valósította meg, hogy mára eggyé vált a nemzetközi baloldallal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert kiépített hálózatát nemcsak a politikai-ideológiai küzdelmekben, hanem a pénzügyi akciók során is hasznosította.

Soros 2008-ban ismét zavaros, bizonytalansággal teli időszakot választott a Magyarország elleni támadásra. A tizenkét évvel ezelőtti világválság az éppen hatalmon lévő Gyurcsány-kormány felelőtlen és dilettáns gazdaságpolitikája miatt készületlenül érte Magyarországot. A munkanélküliség akkor öt éve minden évben nőtt, az államadósság hatalmas lett, Magyarország gazdaságilag kiszolgáltatottá vált, így a többi országhoz képest is rendkívül érzékenyen érintette a krízis.

Ezt próbálta kihasználni Soros, aki ismét pénzügyi támadást indított az OTP ellen. Nem véletlenül: ahogy azt a V4NA nemzetközi hírügynökség 2019-es összefoglalójában is olvashatjuk, ekkoriban az európai bankok azt a pletykát kezdték el terjeszteni a piacon, hogy a pénzintézet csődbe mehet, ami – a balliberális kormányok politikájának következtében – sokaknak nem tűnt hihetetlennek. 2008. október 9-én, a tőzsde zárása előtt – az 1994-es akció során említett – Soros Fund Management LLC egy londoni befektetési szolgáltató közreműködésével mesterségesen leszorította a bankpapírok árfolyamát. Ezzel több intézményes befektetőnél életbe léptek a kilépési limitek, összesen 390 ezer OTP-részvény került a piacra.

A shortolás következtében a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) a napközbeni emelkedés után 7,1 százalékos mínuszban zárt, majd a forint is elindult lefelé, illetve az állampapír-kereskedés is szinte teljesen leállt. A zuhanás zárás előtt alig egy órával kezdődött, miután az Egyesült Államokban bejelentették, hogy feloldják azt a tilalmat, melyet korábban a pénzügyi részvények shortolására vezettek be. A részvények zuhanása hozta magával, hogy pillanatok alatt a forint is meggyengült.

Elsőre nem lehetett tudni, ki áll a spekuláció mögött, több hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy fény derüljön erre.