Szerdai cikkében a Magyar Nemzet arról is említést tesz, hogy
„Knaus nyíltan bevallotta a Twitter-oldalán, hogy politikai nyomásgyakorlásra, a pénzek megvonására, valamint az Európai Unió Bíróságának megerősítésére, azaz az utóbbi ítéleteinek feltétlen kikényszerítésére van szükség Magyarországgal szemben”.
A Magyar Nemzet hozzáteszi:
„Knaus hálózatának felfogása szerint Magyarország térdre kényszerítésében döntő szerepet kell kapnia az Európai Bizottságnak és az EU Bíróságának, és hazánk ellen is a lengyelekkel szembeni intézményi bánásmódot kell alkalmazni.”
A portál szerint ráadásul
„a bizottság szerepe ezekben az ügyekben a vádlóé, a bűnös országok pénzmegvonásos büntetését pedig Knaus elképzelt színdarabja szerint az EU Bírósága szabhatja ki. Az elmúlt időszakban már ebbe az irányba mutatott, mikor sikerült elérni, hogy az EU részben felfüggessze, részben pedig lelassítsa a »lázadó« lengyelek és magyarok részére járó források kifizetését. Az ESI igazgatójának helyzetét egy sor ügy intézése során megkönnyíti, hogy német kormánykörökben magyar- és lengyelkérdésekben »szakértői« státust élvez.” A lap szerint
„láthatóan egy tudatos és gátlástalan narratívaépítésről van szó. Knaus hazug meséje szerint Orbán »veszélyes«, hiszen eltörölné az emberi jogokat, neki és a nemzetközi közösségnek pedig meg kell állítaniuk ezt a szélsőjobboldali figurát”.
A Magyarország elleni EP-jelentést megfogalmazó Judith Sargentini felkészítésében is aktív szerepet vállalt Soros embere. A Ilyenekre alapozta Sargentini a hazánkat elítélő jelentését is.
Gerald Knaus két stratégiát alkalmaz egyszerre az Európa Tanács (ET) működésének befolyásolására: egyrészt szoros személyi hálót font az ET politikusai köré, amely csoport jellemzője, hogy egy-egy lobbista, NGO-hálózati ember bármikor kiköthet az ET vezetőinek munkatársaként (forgóajtó-effektus), de vissza is juthat Knaus szervezetéhez. Egy ilyen hálózatban könnyen megy az információcsere, a lobbizás, az informális nyomásgyakorlás. Ez egy klasszikus üzleti lobbiszervezet működésmódját idézi.
A másik stratégia, amelyet a Knaus-féle kör alkalmaz, a nyilvánosság felhasználása. Egy bejegyzésében például megdicséri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy egy adott ügyben „jó irányba halad” – de azonnal további cselekvésre szólítja fel őket.
A korábban említett Jaglandnak „javaslatot kell tennie” – írja felszólító módban a tiszteletkörök nélkülözésével az Európa Tanács főtitkárának Knaus, és valamiért megjelöli bejegyzése végén az ECFR-t, amely egy másik Soros-lobbiszervezet. Ennek fontosságára később részletesen kitérünk majd.
Dokumentumok bizonyítják a Soros alapítvány és a Knaus intézete közötti pénzmozgásokat. Ezek célja leplezetlenül az Európa Tanács politikai irányvonalának befolyásolása volt.
