Megrendítő fotók: Ismét felnyitották a mohácsi csata egyik tömegsírját

Az 1526-os mohácsi vereség a mai napig a magyar történelem egyik legszomorúbb eseménye. A régészek most ismét felnyitották a korábban felfedezett öt tömegsír egyikét.

Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-t.

A korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végezhessenek rajtuk. (Egyes vélemények szerint, mivel nem azt találták, amit kerestek, a vizsgálatok nem voltak túl alaposak.)

Akkor kiderült, hogy a sírokban zömében lefejezett magyar katonák maradványai vannak, akiket alighanem a törökök temethettek el a járványveszély miatt. Legtöbbjük csontjain, koponyáján szablyanyomokat találtak, ami arra utal, hogy a török lovasrohamokban eshettek el.

A feltételezések szerint a törökök nem ástak külön sírgödröket, hanem az egykori ágyúállások előtti lövészárkokba dobálták be három rétegben, jóval a csata után, a már bomlófélben lévő és kifosztott halottakat. Ezekből az árkokból védték a lövészek az ütegeket a közvetlen támadásoktól.

Az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődött meg. A munkálatok során a tömegsírt felnyitják, a csontvázakat különválasztják, azokat osztályozzák és elvégzik antropológiai morfológiai vizsgálatukat, valamint régészeti leletmentésre is sor kerül.

A felnyitott tömegsír még így 500 év múltán is megrendíti a szemlélőt. Vajon hány ilyen halottas gödör lehet még az egykori csatamezőn? Többek közt erre is keresik a választ a kutatók, különféle vizsgálati módszerekkel pásztázva a hatalmas területet.

A feltárás egyik célja az is, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet. Egyes elképzelések szerint az egykori csatatér közepén, egy közös osszáriumban helyeznék majd el a csontokat. De ez még a jövő zenéje. A feltárásokat 2025-ig folytatják.

A mohácsi csatáról

A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. A magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete. A vereség okai és jelentősége a mai napig éles viták tárgya. Egyesek szerint a vereség okai a széthúzó magyar nemesség és Szapolyai János, a későbbi I. János király szándékos késlekedése, míg mások szerint azon körülmények között az akkori világ legmodernebb és legfelszereltebb haderejével rendelkező Oszmán Birodalommal szemben esélye sem lett volna a győzelemre egyetlen európai államalakulatnak, így Magyarországnak sem.

Ripost hírek