kulcsár edina
A recessziót minden gazdaság megszenvedi, de nem mindegy, hogy mennyire. Az az ország, mely kisebb áldozattal kerül ki a válságból, hosszú távon sikeresebb lehet a többinél.
Magyarországon volt már példa sikertelen válságkezelésre 2008-ban, és már van sikeresre, ezt a mostani, a világjárvánnyal kapcsolatos válságkezelésről lehet elmondani – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A 2008-ban induló válság a magyar gazdaságot sokkal jobban megviselte, mint az Eurozónát. A gazdasági visszaesésünk akkor 2-3 százalékponttal volt súlyosabb, mint a legfejlettebb európai országok esetében. A baloldali kormány képtelen volt stabilizálni a gazdaságot és elkerülni hazánk leszakadását. A rossz GDP-mutatónk miatt 2009-ben Magyarország nem tudott felzárkózni, sőt leszakadt Európa éllovasaitól.
A 2020-ban zajló Nagy lezárás során a magyar GDP – önmagában nézve – sokat esett. Azonban az Európai Unió többi országához viszonyítva két pozitívum is kiemelendő. Az egyik az, hogy – hazánkkal ellentétben – a többi ország gazdasága már az első negyedévben is zsugorodott. Magyarország ezzel szemben ekkor még 2 százalékos növekedést tudott felmutatni. A másik pedig az, hogy hazánk második negyedéves mutatója a többi európai országhoz képest viszonylag jónak számít. A két negyedév együttes teljesítményét mutató első féléves érték pedig nálunk a legkedvezőbb.
A magyar GDP 5,8 százalékos zsugorodása 3,2 százalékponttal volt kedvezőbb, mint az Eurozóna 9,0 százalékos kontrakciója. Sikerült tehát minimális szinten tartani a veszteségeinket. Ez az eredmény összhangban van a magyar kormány és az MNB azon célkitűzésével, hogy 2 százalékpontos növekedési többletünk legyen Európa legfejlettebb gazdaságaihoz képest. Sőt, a célkitűzést még ezen drámai helyzetben is sikerült túlteljesítenünk.
Fontos azonban kiemelni, hogy a mostani válság nem színtisztán gazdasági, hanem – sok szempontból elsődlegesen – egészségügyi jellegű. Így a kormány teljesítményének értékelésekor a lakosság védelmét kell első sorban górcső alá venni. A tanulmány szerint hazánk egyértelműen jól kezelte a krízishelyzetet. Magyarország azon négy ország egyike, melyek mind gazdasági, mind pedig egészségügyi mutatói alapján sikerrel szálltak szembe a válsághelyzettel. Mindezek alapján elmondható, hogy hazánk a lakosság védelme mellett a pandémia alatt is sikeres volt gazdasági tekintetben.
A negatív gazdasági hatások nálunk voltak a legmérsékeltebbek, míg a vírushelyzet egészségügyi részét is sikerrel kezeltük.