tóth gabi
Egy, a bejrútihoz hasonló tragédia egy jól működő országot is válságba taszíthatott volna, Libanon azonban már régóta az államcsőd szélén van. Egymillió menekült él az országban, folyamatosak voltak a kormány elleni tüntetések.
A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) 170 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett, de eddig nem léptette életbe a külföldi hitelezők által elvárt szerkezeti reformokat.
Hétfőn is tüntettek a kormány ellen, jószerével polgárháborús állapotok voltak az országban.
A robbanást megelőző napon Naszif Hitti libanoni külügyminiszter lemondott tisztségéről, mondván, a kormánynak nincs egyértelmű elképzelése Libanon jövőjéről, és hiányzik belőle a valódi hajlandóság a nemzetközi közösség által követelt szerkezeti reformok életbe léptetésére. Figyelmeztetett: Libanon megindult egy lejtőn, aminek a vége az lehet, hogy „bukott állammá” válik. Hitti biztatta politikustársait, hogy fogjanak össze a nemzet érdekében. „Különben a hajó elsüllyed, és mindenkit magával ránt a mélybe” – tette hozzá.
Egy nappal a baljós szavak után pedig bekövetkezett a kikötői robbanás. Ez ügyben egyelőre a felelősek keresése zajlik. Az nagy valószínűséggel állítható, hogy aki ilyen mennyiségű potenciális robbanóanyag tárolását engedélyezte egy nagyvárosban, az elképesztően nagyot hibázott.
A robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg, a romba dőlt házak és infrastruktúra helyreállítására pedig jelenleg egészen bizonyosan nincs fedezet. 250 ezren veszítették el otthonukat. Jogosan mondható: Libanonnak életmentő segítségre van szüksége.
Az ország súlyos helyzetének egyik okozója, hogy Libanonban a Szíria válság kirobbanása óta mintegy egymillió menekült érkezett, a lakosság 30 százaléka nem libanoni állampolgár, a családok jelentős része egyik napról a másikra él.
Jan Kubis, Szlovákia korábbi külügyminisztere, az ENSZ jelenlegi Libanonért felelős különleges koordinátora februárban már arra figyelmeztetett, újabb migrációs hullám indulhat meg Európa irányába, ha nem sikerül megoldani a Libanonban kialakult polgárháborús helyzetet.
És ha ez nem volna elég, Libanon és Izrael között permanens háborús feszültség van. Egy hete a libanoni miniszterelnök azzal vádolta meg Izraelt, hogy megsértette azt a 2006. évi ENSZ-határozatot, amely tűzszünetre szólította fel az izraeli hadsereget és a Hezbollah libanoni síita szervezetet akkori háborújuk miatt. Most, a robbanás után, Izrael a feszültség ellenére humanitárius segítséget ajánlott fel Libanonnak, és több izraeli kórház is jelentkezett sebesültek ellátására.
Folyamatosan érkeznek a részvétnyilvánítások, a segélyfelajánlások a libanoni kormányhoz, de az ország kilátásai nem túl biztatóak.
A NASA is használja az ammónium-nitrátot
A robbanások okát még nem tudni pontosan. A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el, és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal. A bejrúti kormányzó szerint 2014-ben készült egy biztonsági jelentés, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosban robbanás következhet be, mert helytelenül tárolnak rendkívül robbanékony anyagokat. Az ammónium-nitrát vízben jól oldódó só, műtrágya és robbanószerkezetek készítésére is használják. Emlékezetes, hogy Timothy McVeigh 2,2 tonna ammónium-nitráttal robbantotta fel 1995 áprilisában az egyesült államokbeli Oklahomában a szövetségi irodaházat. A terrortámadásban 168 ember halt meg. Mint rakéta-hajtóanyagot az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA is teszteli az ammónium-nitrátot. A hidroxil ammónium-nitráttal gyorsabb a hajtóműfeltöltés és 50%-kal nagyobb teljesítmény érhető el.