Meg kell akadályozni az újabb migrációs hullámot

Szijjártó Péter, miután hivatalában fogadta Evarist Bartolo máltai külügy- és Európa-ügyi minisztert, elmondta: tárgyalásaik fókuszában az állt, hogy a világjárvány könnyen okozhat újabb, Európába irányuló migránshullámokat, mivel egyes afrikai és ázsiai országokban, ahol amúgy is rossz volt a gazdasági helyzet, gyenge volt az egészségügyi ellátás színvonala, a koronavírus tovább ronthat a körülményeken.

A miniszter arról is beszélt, hogy a fő migrációs útvonal Líbián keresztül vezet, amely háborútól sújtott, instabil ország, és önmaga nem tudja megakadályozni az Európába tartó migrációt. Ezért európai forrásból meg kell erősíteni a líbiai parti őrséget, ehhez a visegrádi országok 35 millió eurót ajánlottak fel. Ha Líbia nem tudja megakadályozni a migránsok hajóra szállását, akkor az embercsempész-hálózatokkal összejátszó NGO-k miatt Európába jutnak.

„Mi, magyarok és máltaiak pontosan tudjuk, milyen hatása van az illegális migrációnak (...), ezért erőteljesen képviseljük azt az álláspontot, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell” – hangsúlyozta a miniszter, utalva arra, hogy Máltához hasonlóan Magyarország is a schengeni övezet külső határa.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Brüsszelben zajlik annak a 2000-ben aláírt migrációs és fejlesztési megállapodásnak az újratárgyalása, amelyet az Európai Unió afrikai, csendes-óceáni és karibi országokkal kötött. Hozzátette: erre a megállapodásra nyugat-európai országok úgy hivatkoznak, hogy az legális migrációs csatornákat épít ki a munkaerő importálása érdekében. Szijjártó Péter szerint ez az érvelés teljesen tarthatatlanná vált a nyugat-európaiak részéről, miután a koronavírus-járvány miatt európai emberek milliói veszítették el a munkahelyüket.

Evarist Bartolo azt hangsúlyozta: Líbia 1700 kilométeres partszakaszát egyetlen hajóval védi, és nem lehet egyetlen hajóra bízni Európa védelmét. Ez nem máltai ügy, ez európai ügy – jelentette ki. Hozzátette: Európa déli határa nem védett, az Európai Unió védeni sem próbálja azt.

A máltai miniszter a gazdasági migránsokat nevezte a legnagyobb problémának, rámutatva: megváltoztak a körülmények a koronavírus-járvány következtében, már nemcsak azokban az országokban vannak nehéz körülmények, amelyekből útnak indulnak a migránsok, hanem a fogadó országokban is.

Az európai pénzügyi keretről szólva Evarist Bartolo azt mondta: a kis országok „nem hordozhatják a hátukon” a nagyobb országokat, és nem büntethetők, amiért betartották a szabályokat, intézkedéseket hoztak a költségeik kordában tartására. Elfogadhatatlan, hogy a nagyobb országokra ne vonatkozzon ez a logika, „nem fizethetjük meg mások hibáit”.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre ugyancsak arról beszélt, hogy nem lehetnek a helyreállítási alap kárvallottjai azok az országok, amelyek csökkentették az államadósságukat, a költségvetési deficitet, a munkanélküliséget és fegyelmezettek maradtak. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió német soros elnökségétől a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsulását várja.