Eddig Magyarország kezeli a leghatékonyabban a járványt

Az elhunytak számától a gazdasági visszaesésen keresztül a munkanélküliségig a magyar járványkezelés a leghatékonyabb az Európai Unióban a Magyar Nemzeti Bank szakértői által kidolgozott járványkezelési versenyképességi mutató alapján.

Az index több olyan részmutatót is tartalmaz, amelynek értéke összefüggésben van a járvánnyal, így a rangsor nemcsak egyszerűen a koronavírus elleni védekezés hatékonyságát tükrözi, hanem azt is, hogy sikerült-e kivédeni a másodlagos hatásokat, így például a gazdaságra vagy a szociális biztonságra gyakorolt negatív következményeket. Baksay Gergely, az MNB-elemzés egyik készítője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kifejtette: elsősorban egészségügyi és gazdasági adatokból állították össze a mutatót. Figyelembe vették a betegek és az elhunytak számát, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság alakulását, a GDP növekedését, a külső egyensúlyt, és végül a hitelmoratórium időtartamát, amely Magyarországon kilenc hónap.

Magyarország a legtöbb mutatóban jól teljesít, ennek a következménye, hogy élen végzett a teljes listát nézve – fogalmazott Basay Gergely.

Különösen kedvezőnek nevezte az elhunytak alacsony számát, illetve azt, hogy a piaci várakozások szerint a GDP változása és az államháztartás hiánya is a kedvezőbbek között lesz az Európai Unióban. Hozzátette, Magyarország jól egyensúlyozott a különböző gazdasági megoldások között.

Közölte, a második negyedév, azon belül is április és május volt a mélypont, már májusban is javultak egyes mutatók, és júniusban ez tovább folytatódott.

Elmondta, a kormányzati intézkedések sok munkahelyet védtek meg, a hitelmoratórium pedig mintegy 2000 milliárd forintot hagyott a gazdaságban. A Növekedési Hitelprogram Hajrá igénylése már a 100 milliárdot is meghaladta, a bankok 1000 milliárdos igénylésre számítanak idén.

Az MNB készített egy átfogó elemzést is a versenyképességi helyzetünkről. E szerint Magyarország 47,4 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi rangsorában, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól (51,9).

A rangsor élén a skandináv országok mellett Hollandia áll, a lista végén pedig Románia, Görögország és Bulgária. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 67,3 pontot ér el a lehetséges százból.

A jelentés 12 területen 154 mutatót vizsgál, melyeknek a 95 százaléka objektív. Az elemzés a 2019-es adatokra épül, ezért nem jelenik meg benne a koronavírus-járvány hatása.

Mint a jelentésből kiderül, Magyarország számos területen jelentős eredményeket ért el, de van még tér a versenyképesség erősítésére. Hosszú távon évi legalább 2-3 százalékpontos növekedési többletre van szükség. Az elmúlt két évben a növekedési többlet a 3 százalékot is meghaladta, ahhoz, hogy ez fennmaradjon, a versenyképességi program folytatására és végrehajtására van szükség.

A munkaerőpiacon 2019-ben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, a jövőben a humántőke minőségének javítása és termelékenységének növelése lehet a középpontban. Magyarországon a részmunkaidőben munkát vállalók aránya mindössze 4 százalék, míg az EU-ban 19 százalék. Idén a koronavírus-járvány miatt egyértelműen megnőtt a távmunka és a részmunkaidő aránya, lehet, hogy ezután pozitívabban állnak majd a munkáltatók hozzá az atípusos foglalkoztatáshoz.

Az ENSZ-statisztikák szerint a magyar népesség 6,5 százaléka – 600 ezer ember – dolgozik külföldön, ami régiós viszonylatban alacsony szám. Amennyiben vonzó lesz az itthoni környezet, haza lehet csábítani a külföldön dolgozók egy részét, akik jelentős részben fiatalok – mondta.

A magyar lakosság általános egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, az egészségben várható életévek száma négy-öt évvel kevesebb az unió átlagánál. Ezt egészségesebb életmóddal, fejlettebb egészségügyi rendszerrel lehetne javítani. Az egészségügyi kiadások nagyjából megfelelnek a régiós átlagnak, de ezen belül meglehetősen magas a magánkiadások aránya, melyek nem szervezett formában, és nem túl hatékonyan áramlanak az egészségügyi rendszerbe, amin a jóléti alapok segíthetnének.

Az oktatás kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a magyar diákok jól elsajátítják a tananyagot a TIMSS tesztek szerint, de a PISA tesztekben kevésbé képesek alkalmazni. Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke, 12 százalék körüli, míg a visegrádi országokban 7 százalék. A felsőfokú képzettségűek aránya az egyik legalacsonyabb az unióban, növelni kellene, ahogy a k+f kiadásokat is.

Az e-közigazgatás kiterjesztése a jelentés szerint gyorsíthatja az ügyintézést, csökkentheti a bürokráciát, a gyors internet adott a digitalizációs megoldások elterjedéséhez.