kulcsár edina
Erős migrációs nyomás alatt vannak a magyar határok. A rendőrségi összesítések azt mutatják, hogy a tiltott határátlépési kísérletek száma a járvány előtti magas szinten van. A Balkáni útvonal déli ágán is hasonló a helyzet. A régióban rekedt mintegy 130 ezer migráns mindent egy lapra feltéve próbál eljutni Nyugat-Európába.
Az elmúlt hétvégén 318 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök és katonák, az utóbbi négy hétben pedig összesen 3341 esetben kellett a migránsok határátlépési kísérleteit visszaverni.
A számok azt mutatják, hogy koronavírus-járvány időszakához képest jelentős növekedés tapasztalható a migránsok számában. A pandémia idején a balkáni térség nemzetállamai – a görög-török határig bezárólag – rendkívül szigorú határőrizeti intézkedéseket vezettek be. Rendőri és katonai egységeket is igénybe vettek – Szerbiában például a határtérségekben tartózkodó mintegy kilencezer főnyi illegális bevándorlót táborokba szállították, amelyek őrizetét átvette a szerb hadsereg -, így vissza is esett az illegális határátlépési kísérletek száma. Bebizonyosodott tehát, hogy politikai akarat esetén a határ igenis lezárható, az Európai Unió külső határai megvédhetők, és az unió határától minél távolabb meg lehet fékezni a migrációt – értékelte a helyzetet korábban Bakondi György a Magyar Hírlapnak adott interjúban.
Ezeknek az embereknek nem az a céljuk, hogy Magyarországon menekültstátust kapjanak, hanem az, hogy hazánkon keresztül eljussanak az Európai Unió leggazdagabb országainak egyikébe. Oda kívánnak eljutni, ahol amúgy is nagy tömegben vannak már, ahol ott tartózkodnak a rokonaik. Szó sincs valódi politikai menedékkérelmi hullámról, hiszen Görögországban, Szerbiában sem üldöznek egyetlen bevándorlót sem. A tranzitzónák esetében azt láttuk, hogy javarészt családok, idősek – családegyesítés címen – próbáltak oltalmi státust kapni, de a fiatal, életerős férfiak – akik naponta kísérleteznek átjutni a szerb-, román-magyar határszakaszon – nem fordítanak erre figyelmet, energiát, ők egyszerűen csak le akarják küzdeni azt az akadályt, amit a magyar határrendészeti rendszer okoz, és embercsempészek segítségével igyekeznek minél hamarabb Ausztriába, de még inkább tovább, Németországba jutni – ismertette a belbiztonsági főtanácsadó.
Szijjártó Péter külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és Törökország együttműködésében a legfontosabbnak a migráció féken tartásában. Ha Törökország nem állítja meg a rajta keresztül Európába tartó migránshullámokat, ha a török-görög határon át tudnak törni a migránsok, akkor napok kérdése, hogy megjelenjenek Magyarország déli határánál – mondta. Szijjártó Péter ezért azt javasolta, az Európai Unió fizesse ki a Törökországnak megígért 6 milliárd eurót, mert – mint mondta – ez nem nagy összeg ahhoz képest, amekkora károkat ellenőrizetlen migránshullámok okoznának. Hangsúlyozta, hogy már nemcsak kulturális és biztonsági kockázatokat jelent a migráció, hanem a koronavírus-járvány miatt nagyon komoly egészségügyi rizikót is.
A külügyminiszter közölte: Magyarország támogatja azt a máltai javaslatot is, hogy európai forrásból erősítsék a líbiai parti őrséget ahhoz, hogy megakadályozhassák migránsok hajóra szállását Európa felé.
Újra akcióban a migránstaxiztatók Három hónap járványügyi kihagyás után ismét kihajózott az Ocean Viking nevű civil hajó hétfőn, és a Földközi-tenger középső része felé tart – jelentette az AFP francia hírügynökség hétfőn. A hajó legénysége a fedélzeten tartózkodó újságíróknak azt mondta, a líbiai partok felé veszik az irányt, hogy a tengeren bajba jutott embereket vegyenek a fedélzetükre. Hozzátették, hogy a hajón szigorú egészségügyi rendszabályokat vezettek be a Covid-19 miatt, bár elmondták, hogy mióta az Orvosok határok nélkül (MSF) civil szervezet megvonta tőlük a segítséget áprilisban, nehézségeik vannak orvosi téren. Az Sos Mediterranée francia civil szervezet hajója reggel, norvég felségjel alatt indult el Marseille-ből, és a tervek szerint csütörtökön ér az észak-afrikai ország partjainak közelébe. Nicholas Romaniuk, az Ocean Viking tengeri műveleteinek koordinátora azt vetette az Európai Unió szemére, hogy nem tesz eleget a mentési kötelezettségeinek. Hozzátette: továbbra is sokan indulnak Európa felé a Földközi-tengeren. Ezt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is megerősítette: a szervezet szerint míg tavaly január elejétől május végéig 3712 ember indult Európába ezen az útvonalon, idén ugyanebben az időszakban ez a szám 8311 volt, azaz 150 százalékkal nőtt. Az Ocean Vikinget – a Sea Watch-3 nevű társával – februárban helyezték vesztegzár alá az olasz hatóságok a koronavírus-járvány miatt. A Sea Watch-3 már június elején újrakezdte tevékenységét, az utóbbi napokban pedig máris 211 menedékkérőt vett fedélzetére a líbiai partok közelében. Június 10. óta aktív a Mare Jonio nevű hajó is, amely a hét végén kapott engedélyt, hogy kikössön Szicílián, 67 emberrel a fedélzetén.