Ki alakít kormányt 2022 után? 70%-on áll Orbán Viktor

2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás után hatodik alkalommal szabadon választott Országgyűlés.

A Nézőpont Intézet az évfordulóra készült elemzéséből kiderül: a polgári kormányzat támogatottsága továbbra is magas, a magyarok hetven százaléka szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő.

A miniszterelnök a magyarok 46 százalékának támogatását maga mögött tudva az összes lehetséges ellenzéki kormányfőjelöltnél együttvéve is népszerűbb.

A kabinet rendkívül sikeres évtizedet tud maga mögött, a 2010-ben lefektetett célkitűzések 95 százalékát valósította meg.

A hivatalba lépő konzervatív kabinet meghirdette a nemzeti ügyek politikáját, valamint új társadalmi szerződést is megfogalmazott, amelyre alapozva létrehozták a nemzeti együttműködés rendszerét. Az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika alapja a segélyalapú politikáról a munkaalapú gazdaságra való áttérés volt. A foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millió­ról 2019-re négy és félmillióra nőtt. Bár ez a növekmény elmarad a szimbolikus egymilliós céltól, a rendszerváltás óta soha senki nem tett ilyen ambició­zus vállalást és nem teremtett ennyi munkahelyet Magyarországon.

Erős családtámogatás

A nemzeti együttműködés programjában a szociális biztonság területén belül egyre hangsúlyosabbá vált a családpolitika is, de számos más dimenzió is figyelmet kapott. A 2010-es kormányváltást követően a legsürgetőbb programpont a hitel- és lakbéradósok fedél alatt tartása volt. A szociális létbiztonság hosszú távú biztosítása érdekében fontos lépés volt a sok baj forrását jelentő devizahitelek 2010-es beszüntetése.

Az otthonvédelmi akcióterven belül 2012-ben létrehozták a Nemzeti eszközkezelő programot, amely hét év alatt 36 ezer családot mentett meg, és lehetővé tette a bankok által korábban elvett lakások kedvezményes visszavásárlását.

Ugyanezen akción belül 2014-ben megtörtént a devizaalapú jelzáloghitelek forintra váltása, a nem jelzáloghiteleké pedig a következő esztendőben. A nemzeti tulajdonba került stratégiai vállalatok megtakarítási lehetőségével élve 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés 2019-ig összesen ezerhétszázmilliárd forint megtakarítást eredményezett, átlagosan évente százhetvenezer forintot családonként.

Stabil nyugdíjrendszer

Újra előtérbe került a munka és a gyermekvállalás összeegyeztethetősége is. A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását szolgálta, hogy a bölcsődék száma 2010 és 2018 között közel százzal, a férőhelyeké pedig 32,5 ezerről 40,6 ezerre nőtt. Mindemellett 2010 óta több mint háromszorosára, 27 milliárd forintról 87 milliárd forintra emelték a gyermekétkeztetésre fordított támogatás összegét, a rászoruló gyermekek pedig szünidőben is ingyenes étkezéshez jutnak. A munka melletti gyermekvállalást lehetővé tevő részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére vonatkozó programpont többek között a gyed extrában öltött formát. Továbbá 2016-ban a gyermek hat hónapos korától lehetővé vált az ellátás (gyed, gyes) igénybevétele melletti munkavállalás, illetve elérhetővé vált egyszerre több gyermekvédelmi ellátás (csed, gyed, gyes) igénybevétele.

A gyedre való jogosultság megnyílt a felsőfokú tanulmányokat folytató anyák számára (diplomás gyed), illetve a gyed kettő helyett három évig történő igénybevétele ikergyerekek születése esetén.

A fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamok körében a GDP-arányosan 4,5 százalékos kiadással a legtöbbet költjük a családok támogatására. Míg 2011-ben 66 milliárd forint maradt adó- és járulékkedvezmény formájában a családoknál, 2018-ban ez az összeg elérte a 128 milliárd forintot. Az évről évre bővülő programok közé tartozik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a falusi csok, a kedvezményes babaváró hitel, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a nagyszülői gyed bevezetése, a négygyermekes anyák szja-mentessége.

A Fidesz–KDNP-kabinet a nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizte, de tíz százalékkal növelte is.

A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat. A kabinet ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért, és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer. 2012-ben átalakították a rehabilitá­ciós foglalkoztatás rendszerét, a munkáltatók többféle ösztönzést kaptak arra, hogy fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassanak.