tóth gabi
Az EU bírósága szerint az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely nem ad menekültstátuszt azoknak a migránsoknak, akik korábban már áthaladtak biztonságos országon.
Az Alapjogokért Központ elemzése emlékeztet, hogy 2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella az uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt. A magyar eljárásban érintett migránst a Helsinki Bizottság segítette és ők is indítványozták az EU-s testülethez fordulást, melynek a bírónő eleget is tett.
A Luxemburgban működő, ítéleteiben bizonyíthatóan az illegális migrációt támogató testület úgy döntött, hogy hiába a Genfi Konvenció (mely szerint menedékjogot az első biztonságos országban kérhet a menekülő), és hiába a magyar Alaptörvény, a menedékjog megadásáról nem dönthetünk, arra akkor is jogosult a migráns, ha akár tucatnyi biztonságos országon keresztül jut el hozzánk.
Vagyis az Alapjogokért Központ elemzése szerint az Európai Bíróság az uniós jogot minden tekintetben a tagállamok jogrendszere fölé akarja rendelni. az uniós bírság döntésével azt a kaput igyekszik megnyitni, hogy még az állami szuverenitás alapját képező alkotmányokat is felülbírálhassa az európai jogászi elit.
A Facebook-bejegyzésben kiemelik: a döntés bár csak „eligazítást” ad most a magyar bíróság részére, azért is döntő fontosságú, mert ugyanezen szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Ez utóbbi szintén az EU bírósága előtt van, és a mostani döntés alapján vélelmezhető, hogy ott is Magyarország ellen döntenek.
Az Alapjogokért Központ egyébként külön „megköszöni” a Helsinki Bizottságnak, mely amellett, hogy felvállalja a koronavírus-járvány idején a karantén szabályait be nem tartó irániak képviseletét, hogy ne lehessen őket „csak úgy” kitoloncolni az országból, hogy még a magyar alkotmányos rend aláásására is ennyi időt és energiát szenteltek.
„Mindenki hülye, csak ők a helikopterek!” – zárják az elemzést.