Ezért akarja koronavírussal megfertőzni magát egy orvos

„Kiteszem magam „a vörös pestis” támadásának, hogy lássák az emberek: hülyeség ez a pánik! Önként vállalom, hogy megfertőzzem magam ezzel a vírussal” – mondja Razvan Constantinescu román orvos, a jászvásári Gasztroenterológiai és Hepatológiai Intézet belgyógyász-gasztroenterológusa.

„Az emberek többsége semmit sem tud az egészről, ezért könnyű őket manipulálni. Nem értik, hogy az ilyen vírusok csak a magasabb egészségügyi kockázatú embereknél veszélyesek – pont, mint az influenza! 95 százalék simán meggyógyul, nem lesz semmi bajunk tőle. Az új megbetegedés halálozási aránya az influenzáéhoz hasonló, ezért csak az idősebbeknek és a legyengült betegeknek van félnivalójuk, valamint a súlyos szívelégtelenségben szenvedő és immunhiányos betegeknek. Akkor mire jó ez a tömeghisztéria?” – teszi fel a kérdést. A doktor sokkoló kijelentését több ezren megosztották, és a többség szerint „végre egy orvos, aki nem pánikol”. De persze olyanok is vannak, akik szerint óriási felelőtlenség, amit az orvos csinál.

A híres orvos bejegyzését Böjte Csaba atya is megosztotta, és az egyik kommentben kifejezetten le is írta, hogy támogatja a kezdeményezést.

„A pánik sohasem jó, a pánik semmire sem megoldás” – mondta a Ripost-nak Böjte Csaba. Hangsúlyozta: ő nem orvos, nem szakavatott, így magáról a vírusról nem tud nyilatkozni, de a hisztivel ő sem ért egyet. „A középkori boszorkányüldözések alatt is sok problémát okozott a tömegpánik” – példálózott az atya. „A koronavírus egy reális probléma, de nem tesz jót, ha túlfokozzuk az indulatokat, szembe kell néznie a problémával az emberiségnek és bízom benne, hogy sikerül túllenni rajta” – magyarázza Böjte atya, hozzátéve: a hit és az erkölcs ilyenkor sokat segít.

Vegyük komolyan az influenzát! A betegekre veszélyesebb a koronavírus is

A családorvos arra hívja fel mindenki figyelmét, hogy vegyük sokkal komolyabban az influenzát, amely ezekben a hetekben csúcsosodik ki Magyarországon. „Ha egy középkorú, jó fizikai állapotban lévő ember influenzás lesz, és magas láz mellett ágynak esik, immunrendszerének az ellenállása olyan mértékben csökken, ami egy 80 éves, beteges embert jellemez. Ha valaki ilyen állapotban találkozik a koronavírussal, az veszélyes lehet” – mondta dr. Bense Tamás. Sok anyuka beszélt lapunknak arról, hogy egyesek úgy hozzák be gyermekeiket óvodába és iskolába, hogy köhögnek, prüszkölnek, folyik az orruk. Az influenzától látszólag már senki nem tart – miközben évente több ezren halnak bele Magyarországon a szövődményeibe. Éppen járvány van, a múlt héten tovább nőtt az influenzások száma: 38 900 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Az EasyJet is kevesebb járatot indít Olaszországba

A WizzAir után az EasyJet „fapados” légitársaság is bejelentette: járatokat töröl, miután a koronavírus terjedése miatt jelentősen keresletcsökkenést tapasztalt az olaszországi, és általában az európai útvonalain. A munkavállalói egy részét fizetetlen szabadságra küldik, hogy csökkentse a költségeit.

Újra megkaphatjuk-e a koronavírust?

Mi történik azokkal, akik már átestek a koronavírus-betegségen és felgyógyultak? „Valameddig, talán egy-két évig védetté válnak, de hangsúlyozom, semmi biztosat nem tudunk még. Az biztos, hogy életre szóló védettséget nem ad. Az influenzát is azért kaphatjuk meg egymást követő években is akár, mert mindig más törzsek cirkulálnak. Ez elképzelhető a koronavírusnál is” – mondta a Ripost-nak dr. Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem docense. A brit The Guardian napilap arról ír, hogy egy japán nőnél a teszt kimutatta a koronafertőzést, ám egy rövid kezelést követően ki is engedték a kórházból és a tesztje negatív lett. Ám most, az eset után három héttel újra kimutatták szervezetében a vírust. Könnyen lehetséges, hogy a teszt rosszul működött, de nem zárható ki az újbóli fertőzés sem.

Egyre több cég dolgoztat 14 napig otthonról

Főleg a multiknál tapasztalható, hogy a külföldön, elsősorban a veszélyeztetett területeken járt munkatársaikat arra kérik, hogy 14 napig otthonról próbálják megoldani a munkavégzést.

Az egyik hazai multicégnél a következő üzenetet kapták a kollégák: „minimalizálni kell azokat a helyzeteket, ahol több ember össze van zsúfolva (pl.: megbeszélés, értekezlet) lehetőség szerint e-mail, telefon és szöveges üzenet segítségével kommunikáljanak egymással. Kérünk benneteket, hogy ellenőrizzétek a távmunka feltételeit, hogy az informatikai rendszereink távoli elérése mindenki számára biztosított-e.”

Jó tudni: egy esetleges kötelező, állam által elrendelt karantén jogilag tisztázatlannak számít, nem világos, hogy ilyenkor milyen munkabér jár a dolgozónak. „Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek” – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére. Hozzátette: ez vis maior helyzet, hiszen a munkavállaló önhibáján kívül nem tud munkába állni. Ilyenkor a munkáltató dönthet úgy, hogy a kiesett időre munkabért számol. Betegszabadság, táppénz nem jöhet szóba, arról a munkáltató nem dönthet, hiszen erre nem jogosult. A munkajogász közölte: a magyar jogrendszerben nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály, ez egy új helyzet, amely – véleménye szerint – később szabályozást igényel.