tóth gabi
Tekintettel arra, hogy hónapok óta erős a migrációs nyomás hazánk déli határán, a Századvég megvizsgálta a bevándorlást támogató, külföldről finanszírozott jogvédő szervezetek tevékenységével kapcsolatos lakossági attitűdöket. A kutatást az Origo ismertette.
A kutatás kitért az embercsempészettel szembeni kormányzati fellépés és a tranzitzónák létjogosultságának megítélésére is.
Ahogy a Századvég decemberi elemzése rámutatott, az illegális migráció több milliárdos üzletté vált: az embercsempész szervezetek az anyagi haszonszerzés reményében aktívan részt vesznek az illegális bevándorlás fizikai lebonyolításában, tevékenységüket pedig különböző NGO-k – politikai meggyőződésből – változatos eszközökkel támogatják (fizikai segítségnyújtás, finanszírozás, tájékoztatás).
Régóta ismert, hogy külföldről finanszírozott jogvédő szervezetek különböző tájékoztató akciók formájában – a menekült státusz könnyebb megszerzése érdekében – a magyar hatóságok félrevezetésére buzdítják az ideérkező migránsokat. Többek között egy korábban nyilvánosságra került, rejtett kamerával készült felvétel bizonyítja, hogy az amerikai spekulánshoz, Soros Györgyhöz köthető egyik szervezet képviselői arra ösztönzik a bevándorlókat, hogy üldözött kereszténynek állítsák be magukat.
Szintén volt példa kifejezetten illegális bevándorlóknak készült szótárak terjesztésére, amelyekben több európai nyelven szerepeltek olyan állítások, amelyek felhasználása a hatóságok megtévesztésére is alkalmas lehet (például „vannak Németországban élő rokonaim)„. A kutatás szerint a megkérdezettek közel kétharmada (61 százaléka) betiltaná az említett szervezetek tájékoztató tevékenységét, és mindössze 29 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. Ezzel összefüggésben az illegális migrációt ösztönző jogvédő szervezetek általános megítélése is negatív: tevékenységüket a válaszadók több mint fele (59 százaléka) károsnak véli, és csupán 30 százalékuk tartja hasznosnak.
A magyar választók meghatározó többsége továbbra is kulcsfontosságúnak tartja az embercsempészet elleni küzdelmet: a megkérdezettek 70 százaléka szerint a magyar kormánynak az eddigieknél is határozottabban kellene fellépnie az embercsempész szervezetekkel szemben, míg 26 százalékuk úgy véli, hogy a jelenlegi szintet kell fenntartani. Azok aránya, akik enyhébb fellépést tartanának indokoltnak, 2 százalékra tehető. Látható tehát, hogy a magyarok nem az embercsempész szervezetektől várják a migrációs krízis megoldását.
A kutatás alapján kijelenthető továbbá, hogy össztársadalmi konszenzus figyelhető meg a tranzitzónák szükségessége kapcsán: a válaszadók 86 százaléka szerint ezek elengedhetetlenek az ország biztonsága szempontjából, és mindössze 10 százalékuk áll a megszüntetésük mellett.
Mindezek fényében megállapítható, hogy a magyar választók nem szimpatizálnak a Soros Györgyhöz köthető NGO-k tevékenységével, amely a magyar határvédelem gyengítésére és az illegális migráció ösztönzésére irányulhat. Tovább árnyalja a képet, hogy több külföldről finanszírozott szervezet – ahogy a Századvég januári elemzése rávilágít – a jogszabályi követelményekből fakadó regisztrációs kötelezettségüknek sem tesznek eleget, tevékenységükkel és a rájuk vonatkozó jogi követelmények figyelmen kívül hagyásával a közhasznú jellegük válik kérdésessé – írja az Origo.hu.