tóth gabi
Kiemelt cél, hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gáz kibocsátása.
Magyarország klímastratégiájában kiemelt cél, hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gáz kibocsátása, és 90 százalékban karbonmentes legyen hazánk áramtermelése. Ennek érdekében a kormány elsősorban a nukleáris és a napenergiára épít – mondta Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője.
A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyernek
Ehhez zárkózik fel a 12 százalékos megújuló energia. Még alacsony a megújuló energia aránya, de ha az elmúlt évek tendenciáit nézzük, akkor kiviláglik, hogy részaránya rohamosan nő, elsősorban a naperőművek terjednek – tette hozzá a szóvivő.
A magyarországi megújuló villamosenergia-termelés élén a biomasszából előállított áram áll. Ez a megújulókon belül 48 százalékot tesz ki. Bár kismértékben, de évente csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben
2018-ban a megújuló energiatermelés 17 százalékát adta.
„Azt gondoljuk, hogy Magyarország a napenergia hasznosításának szempontjából jóval jobb adottságokkal rendelkezik, mint a szélenergia terén, és alapvetően a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza a megújuló energiaforrás, amely nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és költséghatékonyan tudjuk kihasználni” – mondta Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
A geometrikus energia kiaknázása jövőbeli lehetőség
Tavaly év végén zárult le az első, úgynevezett megújulóenergia-támogatási tender, ahol projektfejlesztők versenyezhettek, hogy ki valósíthat meg a jövőben megújulóenergia-alapú beruházásokat.
Míg 2016-ban a napenergiából származó bruttó villamosenergia-termelés 244 gigawatt volt, ez a szám
Ha az összteljesítményt nézzük, a tavaly év végi 726 megawattos érték 2019. június 30-ra elérte az 1,1 gigawattot. Ebből a háztartási méretű erőművek kapacitása 388,5 megawatt.