Vona a saját keresztnevét is megtagadta

Azt nem tudni pontosan, hogy  miért is próbál évek óta megszabadulni  valódi nevétől Vona Gábor. A legvalószínűbb, hogy politikai tanácsadók nyomatékos javaslatára váltott  nevet, akik a  rasszista jobbikos közegben „eladhatatlannak” ítélték a ZÁZRIVECZ nevet, vagy valami más ok rejtőzik a  kicserélt indentitás mögött.

Annyi bizonyos, Vona Gábor még az érettségi bizonyítványát is Zázrivecz néven szerezte meg – írta a Ripost két éve. Most pedig a Pesti Srácok derítette ki, hogy egy palesztinbarát, Izrael-ellenes kiállításon személyre szóló meghívást kapott Jemenbe egy arab-iszlám ifjúsági konferenciára.

Az akkor még ifjúsági szervezetként működő Jobbik alelnökeként Vona el is utazott Jemenbe 2003 februárjában – csak az a kérdés, hogyan. Ugyanis a repülőjegy, amit kapott, a Pesti Srácok értesülései szerint nem az ő nevére szólt.

Hogyan utazhatott Jemenbe Vona Gábor egy más nevére szóló repülőjeggyel? És ha netán ez egy bagatell ügy, miért nem válaszol napok óta a Jobbik sajtóosztálya az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre?

– tette fel a kérdéseket a portál.

2002 végén tartottak Budapesten egy palesztinbarát, Izrael-ellenes kiállítást Budapesten, amelyen Vona Gábor is megjelent. Vonát ott bemutatták a jemeni nagykövetség diplomatáinak, akik meghívták őt Jemenbe egy ifjúsági arab-iszlám konferenciára.

Vona a meghívást elfogadta, és 2003 februárjában el is utazott a találkozóra. Már csak az a kérdés, hogyan? Ugyanis a Jobbik akkori vezetőségének több tagja is arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy Vona Gábor olyan repülőjegyet kapott, amely nem a saját nevére volt kiállítva!

Nagy Ervin, a Jobbik akkori alelnöke, aki már hosszú évekkel ezelőtt kilépett a vállalhatatlan irányt vett pártból, a portálnak elmondta:

"Egy „Vona Fabook” névre kiállított repülőjegyet kapott Vona egy közvetítőn keresztül. Még viccelődve meg is mutatta nekünk, a Jobbik akkori vezetőinek a jegyet, és mindannyian jót nevettünk a dolgon. Azt viszont azóta sem tudom, hogyan tudott egy más nevére szóló repülőjeggyel becsekkolni a repülőtéren. Az az igazság, hogy nem kérdeztük őt erről, ő pedig nem beszélt róla".

A Pesti Srácok szerint a konferencián nem szólalt föl Vona Gábor, csak meghallgatta az előadásokat. Ugyanakkor jelenléte jelzésértékű volt az arab-izraeli konfliktusban való állásfoglalás szempontjából, és kiválóan megalapozta a Jobbik és elnöke későbbi, harcosan iszlámbarát, Allahot éltető Izrael-ellenes, antiszemita botrányokkal teli politikáját, amelyet ma már próbálna letagadni, elfeledtetni. Ennek érdekében a pártelnök a Spinoza-házba jár „meggyónni” a korábbi „vétkeket”.

A Pesti Srácok cikkének megjelenése előtt, még múlt hét csütörtökön a Jobbik sajtóosztályát is megkereste kérdéseivel. Ám azokra semmilyen választ nem kaptak. Mint írták: "Az egykori nemzeti radikális párt az utóbbi időszakban egy viccesen gyenge ürügyet keresett és talált arra, hogy ne kelljen nyilatkoznia a Pesti Srácok kínos kérdéseire".

„Mindezt csak azért említjük, hogy a cikkünk megjelenése utáni, valószínűleg a szokásosnál is gőgösebb, lekezelőbb közleményüket ennek tükrében olvassák majd. Szokásuknak megfelelően nyilván közlik majd, hogy mekkora hülyeség az egész, és egyébként is: a „propagandamédia” azért támadja Vona Gábort, mert ő az egyetlen esélyes Orbán leváltására, ő a „demokrácia utolsó bástyája”, a fény az alagút végén. De ha akkora hülyeség lenne az álnévre szóló repülőjegy története, akkor azt egy gyors válaszlevéllel rövidre lehetett volna zárni” - fogalmaztak. Megjegyezték azt is, hogy egyébként a repülőjegy-sztori mellett az alábbi kérdésekre vártak választ:

- Mi volt a célja Vona Gábornak a jemeni utazással?

- Ma is részt venne-e egy ilyen konferencián?

- A 2003. februári, jemeni konferencia központi témája az izraeli-palesztin konfliktus volt. Tehát jelenléte egyúttal állásfoglalás is volt a palesztinok mellett. Most, miután a Spinoza Házba is elzarándokolt pártja korábbi antiszemita megnyilvánulásait feledtetni, még mindig elutazna egy ilyen konferenciára?

- Hogyan látja, a saját akkori (2003-as), illetve utána bő tíz évig tanúsított hozzáállása az arab-izraeli konfliktushoz összeegyeztethető-e a maival? Miben változott? És mi az, amit ma már nem mondana, nem tenne úgy, mint 2003 és 2015 között?