A versenyszféra kapkod a közmunkásokért

Egyre kevesebb a közfoglalkoztatott a Belügyminisztérium adatai szerint. Mindez annak az eredménye, hogy javul a munkaerőpiaci helyzet, másrészről pedig nagy különbség van a közmunkásfizetés és a minimálbér között. A Belügyminisztérium fél évig nyomon követi azokat a munkavállalókat, akik kiléptek a programból, az adatok pedig arra utalnak, hogy a versenyszféra egyre nagyobb arányban keresi a közmunkásokat.

A legtöbben egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági munkakörben helyezkednek el. Sokan dolgoznak a logisztikai szektorban vagy takarítóként is.

A kormány még 2010-ben döntött úgy, hogy segély helyett inkább munkát kell adni az embereknek, ezért vezették be a közfoglalkoztatás rendszerét. Ezzel akarták a munka világában tartani azokat, akik nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Mivel a munkanélküliek száma folyamatosan zsugorodik – a statisztika szerint júliusban 193 ezer fő volt –, így a foglalkoztatók az alacsonyabb végzettséget igénylő munkaköröket közmunkásokkal is próbálják felölteni. A közmunkások majdnem fele csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy azzal sem, így az integrációjuk nem könnyű. A kormány célja, hogy 2020-ig tartósan 150 ezer főre, majd az alá csökkenjen a közmunkáslétszám, ez pedig a BM várakozásai szerint teljesül.

Egyre többen dolgoznak

A 2010-es kormányváltás időszakához képest ma 724 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon. A foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,4 millió főt. 2010-ben, a kormányváltás előtti negyedév átlagában a foglalkoztatottak létszáma a 3,7 millió főt sem érte el. A foglalkoztatási ráta ma 67,6%, míg 2010-ben mindössze 54,1% volt.

A munkanélküliek száma 2010 óta közel 60%-kal, 290 ezer fővel csökkent. Idén júliusban 4,2%-os volt a munkanélküliségi ráta. A rendszerváltás óta nem volt a maihoz hasonlóan magas a foglalkoztatottak létszáma, és ennyire alacsony a munkanélküliként élő magyar emberek száma.

Magyarország törekvéseit a nemzetközi szervezetek és a gazdasági elemzők is elismerik és érzékelik a pozitív irányú változásokat hazánk munkaerőpiacán: a nemzetközi szervezetek makrogazdasági előrejelzései 2017-ben és 2018-ban is a foglalkoztatás további növekedését és a munkanélküliség tartós csökkenését várják.

Megvédte a kormány a munkahelyeket

A válság utáni időszakban a görögországi­hoz hasonló munkanélküliség elkerüléséhez a Munkahelyvédelmi Akció is jelentősen hoz­zájárult: a kormány a program keretében 824 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyúj­tott segítséget. Az OECD gazdaságpolitikai értékelése is sikeresnek tartja a programot, amely hatékony segítséget nyújtott a gazda­sági válság idején a kiszolgáltatottabb (fia­tal, idős, kisgyermekes, tartósan álláskereső vagy szakképzettséget nem igénylő munkát végző) munkavállalók foglalkoztatásához.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.