Szoboszlai Dominik
Ritkán látni mostanában, különösen településekhez közel hóvirágot. Jó hír, hogy otthon, cserépben is lehet nevelni, ráadásul a hóvirág ültetéséhez és gondozásához nincs szükség nagy szakértelemre, de azért nem árt pár dolgot szem előtt tartani.
A védetté nyilvánítást megelőzően hazánkban évente több millió tő hóvirágot szakítottak le javarészt a nemzeti parkok védett területeiről, ezért egyre kevesebb lett belőle. Napjainkban a Dunántúl viszonylag gyakori, de az Alcsúti arborétumban, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben és szórványosan az Alföldön is gyönyörködhetünk a hóvirág szépségében. De ne szakítsuk le, mert egy szál hóvirág eszmei értéke 10 ezer forint és bírság kapható érte.
Bár eredeti élőhelye a természetben, félszáraz lombos erdőkben van, nagyon sok kiskertben is felbukkan. Ha otthonunkban is szeretnénk élvezni a látványát, nem őshonos, termesztett hóvirág hagymát szerezhetjük be kertészetekből, de akár az internetről is rendelhetünk.
A cserépbe helyezett hóvirág hagyma ültetésénél fontos, hogy a kaspó alján legyenek vízelvezető nyílások, és a talaj jó minőségű, humuszban gazdag legyen. A többi növényhez hasonlóan, a hóvirág sem szereti a pangó vizet, ez gyökérrothadáshoz vezethet. Inkább meszes talajban érzi jól magát.
A frissen elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartani, utána tehetjük világosabb helyre, de arra ügyeljünk, hogy mivel a hideget szereti, a legideálisabb az erkély, a balkon, vagy az ablakpárkány lesz a számára.
A növekedés alatt a hagymáknak heti egy-két öntözés általában elegendő. Ha alulról öntözzük, akkor célszerű a vízelvezető lyukakkal ellátott cserép alá egy vízzel teli tálat tenni. Ez elősegíti a megfelelő gyökérfejlődést.
Sajnos a hóvirágot is érinthetik a betegségek és kártevők. Az egyik leggyakoribb a penészesedés, ami túlöntözés esetén alakulhat ki. Ilyenkor a levelek sárgulnak, és a növény akár el is pusztulhat. Ezért fontos, hogy a talaj szellőzzön, és ne álljon meg benne a víz.
Távolítsuk el az elszáradt leveleket és szárakat. A metszést általában tavasszal célszerű végezni közvetlenül a virágzás után. Ezt követően a növényt kiültethetjük a szabadba, vagy akár elajándékozhatjuk valakinek, akinek van megfelelő helye számára, hiszen gyönyörű látványt nyújt a természetben.
Ha kiültetjük a szabadba, válasszunk jó vízelvezetésű talajt, amelyet érdemes kis homokkal elkeverni. Kevés komposzt hozzáadása pedig jelentősen hozzájárulhat a a gyors és egészséges növekedéséhez.
Kevesen tudják, hogy mérgező hatással van a háziállatokra, ezért fontos, hogy távol tartsuk a kíváncsi macskáktól és kutyáktól. Egyetlen hagymájának elfogyasztása is halálos lehet, mivel mérgező alkaloidokat tartalmaz. Ha lenyelik, nyáladzást, hányást és görcsöket válthat ki.
Szöveg: Antalfy Krisztina