tóth gabi
A szakértő elárulta, mit kell tennünk a tökéletes eredményért.
A hosszú, szürke, hideg tél után felüdülést jelent a gyönyörű egynyári virágok látványa, melyek szirmaikkal egészen őszig feldobják az ágyásokat. Sipos József növényorvost kérdeztük, mire figyeljünk az ültetés és gondozás során.
Ültetés előtt vegyük figyelembe, milyen területre fogjuk helyezni a növényeket, és ennek megfelelően válasszunk az árnyékot, félárnyékot vagy napos helyet kedvelő növények közül. Árnyékos területre ideális választás lehet a díszcsalán, fuxia és gumós begónia. Félárnyékos helyen jól érzi magát a pistike, bársonyvirág, verbéna és lobélia. A muskátli, paprikavirág, tápika, petúnia és mézvirág szereti a fényt, ezért a kert napos részére ültessük őket.
Az egynyári növényeket számos helyre lehet kiültetni, legyen az balkonláda, virágcserép vagy virágágyás. Arra figyeljünk, hogy mivel mediterrán vidéken őshonosak, ezért a kiültetésüket csak a májusi "fagyosszentek" után javasolt elvégezni, amikor már éjszaka sem megy fagypont alá a hőmérséklet. Ha túl korán ültetjük el őket, gyökereik megfagyhatnak, palántáink legyengülhetnek, és nagyobb eséllyel támadhatják meg őket különféle betegségek és rovarkártevők.
Az egynyári növényeket könnyen szaporíthatjuk magvetéssel is. Ehhez jó minőségű, apró morzsás magágyat kell készíteni, és fontos, hogy nem szabad mélyre vetni. A magokat egyenes sorokba szórjuk, és ha túl sűrűn kelnek ki, kézzel, a megfelelő távolságra ritkítsuk ki az állományt, hogy elegendő helyet biztosítsunk a növények fejlődéséhez.
Palántáról ültetve kevesebb gondozással gyorsabb eredményeket érhetünk el, mivel már fejlettebbek és erősebbek a növények, mint a magról vetett változatok. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a cserepes palánta talaja nedves legyen. A gyengébb minőségű palántára jellemző, hogy megnyúlt, halványzöld színű, valamint sérülések vagy betegség jelei láthatóak rajta.
A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, morzsalékos és könnyen felmelegedő talaj segíti a növények fejlődését. Az új ágyások kialakításánál általános virágföldet is használjunk, a kerti talajban ugyanis kártevők, fertőzést hordozó élő szervezetek lehetnek. A virágzást magas foszfor, kálium és kén tartalmú tápelemekkel serkenthetjük.
Ültetés előtt ne feledkezzünk meg az alapos gyommentesítésről sem. Ha a növények környezetében gyomok burjánzanak, azok elszívhatják a szükséges tápanyagot és vizet, ami negatívan befolyásolhatja a növekedésüket és virágzásukat. Fontos, hogy az ültetés után is rendszeresen távolítsuk el a gazokat.
Az ültetéshez használjunk ültetőfúrót, így még a kemény talajba is könnyebben fúrhatunk lyukat a palánták számára. Körülbelül 5-8 cm mély ültetőlyukat ássunk, amilyen mélyen a palánta gyökerei a cserépben voltak. Ha ennél mélyebbre ültetjük, könnyebben elpusztulhat, míg ha túl sekélyre, kiszáradhat, és ki is dőlhet majd a földből.
Az ültetési távolság függ a növények végleges méretétől. Kisebb virágok, mint például a pistike, paprikavirág, bársonyvirág esetén célszerű 15x15 centiméteres sor- és tőtávolságot hagyni egymás között. Magasabb vagy terjedelmesebb növények esetén, például muskátlinál, begóniánál törekedjünk a nagyobb, akár 40-60 centiméter távolságra is, hogy a növények megfelelő körülmények között fejlődhessenek.
A hagyományos módszer helyett némi kreativitást is érdemes bevetni az ültetés során. Ha például kör vagy csepp alakú elrendezésben, félkörben, vagy éppen geometriai mintákat követve ültetjük el a növényeket, lenyűgöző látványt érhetünk el. Még változatosabbá tehetjük a kertünket, ha az ágyásban több különböző fajtát is elhelyezhetünk, figyelembe véve a tervezett magasságukat és a virágok színét.
Könnyen kiszáradhatnak a hőségben, ezért rendszeres öntözésre van szükségük. Vízigényüket tekintve eltérhetnek egymástól, de általánosságban elmondható, hogy akkor öntözzünk, amikor a földjük kissé kiszáradt. A legjobb, ha a kora délelőtti vagy kora esti órákban, állott vízzel vagy esővízzel locsoljuk úgy, hogy a kannából lassan folyatjuk a vizet a tövekhez. Ha így öntözünk, akkor a túl hideg vagy épp túl meleg víz okozta levélkárosodást is elkerülhetjük.
Ahhoz, hogy egész nyáron bőségesen virágozzanak, ne feledkezzünk el a tápanyagutánpótlásról sem. A legtöbb tápanyagot a futó muskátli, csüngő petúnia és csüngő verbéna igényli, ezért ezek öntözővizéhez heti két alkalommal is adhatunk folyékony tápoldatot. Hosszabb időre biztosíthatjuk a tápanyag utánpótlást táprúddal, vagy műtrágya granulátummal is.
Nem csak a virágágyások, de a cserépben lévő növények földjét is takarhatjuk fakéreggel, szalmával vagy faforgáccsal. A mulcsréteg hosszabb ideig nedvesen tartja a földet, csökkenti az elpárolgott víz mennyiségét, valamint óvja a földet a tűző naptól, ezzel is lelassíthatjuk a föld kiszáradását.
Szedegessük le a beteg, elszáradt részeket és elnyílt virágokat, ezáltal tudjuk serkenteni a virágzást. Az elnyílt virágok eltávolítása azért is fontos, mert elvonják a növénytől a tápanyagot. Ha a növények megnyúlnak és kevesebb virágot hoznak, időnként érdemes visszavágni a hajtásokat, ezzel dúsíthatjuk, újra virágzásra bírhatjuk őket.
A csapadékos időszak fokozza a gombák, baktériumok jelenlétét, a száraz, meleg idő jobban kedvez a kártevőknek. Gombás megbetegedések ellen könnyedén védekezhetünk növényvédő szerekkel, míg ha levéltetveket látunk rajtuk, töröljük le mosószeres vízzel, majd utána permetezzük le káliszappannal vagy rózsaolajjal. Néhány nap múlva érdemes ismét ellenőrizni a növényt, és ha szükséges, ismételjük meg a folyamatot.
Szöveg: Reiter Georgina - FANNY