„Próbáltam belé lelket önteni, hogy ne adja fel" – Társai gyászolják a magyar válogatott elhunyt legendáját

Gyászol a magyar futball, elhunyt a Vasas és a válogatott egykori legendás alakja, Müller Sándor.

gyász

halál

Müller Sándor

Életének 76. évében elhunyt Müller Sándor magyar bajnok válogatott labdarúgó. A Vasassal Közép-európai Kupát és Magyar Kupát nyert, illetve tagja volt a klub máig utolsó bajnokcsapatának az 1976/77-es idényben. 1980-tól a belga Royal Antwerp, majd a spanyol Hercules Alicante együttesében futballozott, részt vett a válogatottal az 1982-es világbajnokságon.

Izsó Ignác (a Vasas és a magyar válogatott korábbi csatára):

50 éves ismeretség és barátság kötött Müller Sándorhoz, legutóbb korábbi klubtársunk, Várady Béla halálának évfordulóján és sírkő avatásán találkoztunk. Nagyon sokszor beszéltünk, közel laktunk egymáshoz, tudtam, hogy műtétek során esett át. Ebből kifolyólag a kedélyállapota változó volt, halála hatalmas veszteség a vasas családnak.

Juhár Tamás (a Vasas és a magyar válogatott korábbi hátvédje):

Én nagyon keveset játszottam vele a korom miatt, de elmondhatom, hogy Mészöly Kálmán és Illovszky Rudolf mellett Müller Sándor volt az, aki miatt a Vasasban akartam futballozni. Azt hiszem, Galaschek Peti mondta anno, hogy Müller igazi penge volt, nem csak a pályán, hanem azon kívül is. Mérhetetlen szomorúsággal töltött el a halálhíre.

Tóth Bálint (a Vasas és a magyar válogatott korábbi csatára):

Nekem különösen fájó "Mülcsi" elvesztése, hiszen szinte egy és ugyanazon napon léptünk be a Vasas öltözőjébe, a fiának, Andrásnak pedig én vagyok a keresztapja. Még tegnapelőtt is próbáltam belé lelket önteni, hogy ne adja fel! Küzdjön, harcoljon tovább. Úgy tudom, otthonában érte a halál, megállt a szíve. Mérhetetlen szomorúság van bennem.

Kiss László (a Vasas és a magyar válogatott korábbi csatára):

Két helyen, a Vasasban és a magyar válogatottban is játszottam vele. Müller igazi bohém ember volt, a pályán pedig technikás labdarúgó, aki igazán játszotta a futballt. A hozzá hasonlókból manapság egyre kevesebbet látni a pályákon. Sajnos az élet kegyetlen, egyre több játékostárunkat ragadja el a halál, biztos vagyok benne, hogy odafönn ugyanúgy játszanak, mit annak idején itt lenn tették...