Döbbenetes részletek Suhajda Szilárd kereséséről: a végsőkig küzdött

Egy ország szorított azért, hogy még életben találják Suhajda Szilárdot az érte küldött mentőcsapat tagjai a Mount Everesten. A magyar hegymászó szerda délelőtt adott magáról életjelet műholdas telefonon, nagyjából 8700 méteres magasságból. A Hillary-lépcső magasságában érkezett utoljára jel a nyomkövetőjéről, ez volt az utolsó lokáció, ahonnan pozíciója még érzékelhető volt. Péntek reggel indítottak érte mentőcsapatot, ám fel kellett adniuk a keresést, mert reménytelen volt megtalálni.

A mentőexpedíció egyik tagja elárulta, hogy mindent megtettek, hogy megtalálják Suhajda Szilárd holttestét, de nem jártak sikerrel. Később kiderült, hogy a felszerelését megtalálták az érte küldött mentőcsapat tagjai, így mindenki biztosra veszi, hogy a Suhajda már nem él.

A család úgy döntött, hogy ha meg is találják a holttestet, szeretnék, ha a hegyen maradna és az lenne a végső nyughelye. Édesapja a Facebookon búcsúzott fiától, egykori iskolájában pedig gyertyagyújtással emlékeztek meg a sportemberről.

Mi történt Suhajda Szilárddal 8000 méter magasan?

A népszerű orvosszakértő, dr. Kulja András a közösségi médiában beszélt arról, hogy pontosan mi is történhetett több mint 8000 méteres magasságban a hegymászóval. 

"Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez. Ahogy egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe, és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigén mennyisége" - mondta az orvos.

Az orvosszakértő nyilatkozata szerint már 2000 méter magasságban jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei. Fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak ilyenkor a hegymászók, ami azért következik be, mert a csökkent oxigénszintet próbálja kompenzálni a szervezetünk.

"Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is. Az értágulat következménye pedig az, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz. Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá" – folytatta a doktor, hozzátéve, ha a hegymászó 2000 méter körül marad, bizonyos szinten a szervezete még képes alkalmazkodni a körülményekhez, azonban ha továbbmegy, a tünetek fokozódnak.

Körülbelül 7000–9000 méter az a szint, amit halálzónaként szoktak emlegetni. Itt a levegő sűrűsége egyharmada a tengerszintinek. Ebben a magasságban az a nagyon nehéz, hogy ha csak az ember egy helyben áll, akkor is energiát veszít.

"Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg a hegymászó: azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengerben az éjszaka közepén próbálna meg pihenni – nem tudunk, mert küzdenünk kell a fentmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban. Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez történt Szilárddal is" – osztotta meg gondolatait a szakértő.

Mindent megtett a keresőcsapat

A magyar hegymászóért indított mentőcsapat magyar idő szerint vasárnap ért le a hegyről. A mentőexpedíció egyik tagja elárulta, hogy mindent megtettek, de sok esélyük nem volt.

 - nyilatkozta Mikel serpa a Világgazdaságnak. Ő volt az egyik tagja annak a mentőexpedíciónak, amely még május 26-án, pénteken reggel indult el, hogy lehozzák Suhajda Szilárdot a Mount Everest 8750 méteres magasságából.

"Most érkeztünk meg Luklára a 2-es táborból" - tette hozzá a lapnak a serpa. Lukla egy kisváros Nepál északkeleti részén. Mintegy 2860 méter magasan fekszik, közvetlenül a Mount Everest lábánál.

Mikel serpa egyértelművé tette, hogy Suhajda Szilárd nincs életben.

"Mindent megtettünk, minden tőlünk telhetőt, de nem találtuk meg a holttestét" – mondta. Rábukkantak Suhajda Szilárd sátrára a 4-es táborban, körülbelül 7950 méteren. A sátorban sisakokat, kesztyűt és gyógyszereket is találtak, azokat lehozták. 

Ő és a barátja, Gelje serpa jól vannak, de nagyon fáradtak. Mikel és Gelje serpa szűk 20 óra alatt jutott fel 8800 méteres magasságba, miközben ez normál körülmények között négy teljes nap. A csúcson ráadásul több órán át kutattak, fel és le mozogtak a hegyen, ami borzasztó terhelés.

"Bennem mindig élsz"

Suhajda Szilárd édesapja közösségi oldalán búcsúzott fiától, és ha a légimentők meg is találják a férfit, a család kérésére a holttest a hegyen marad majd. Ha biztonságosan megközelíthető helyen van, akkor a mászó eszközeit elhozza a mentőcsapat. Egyrészt, hogy pontosabb képet kapjanak a történtekről, másrészt utolsó emlékként a családnak, akik azt kérték: a nyilvánosság kizárásával gyászolhassanak.

Szilárd édesapja közösségi oldalán búcsúzott fiától. Azt írta: 

A végsőkig küzdött

Nedeczky Júlia hegymászó, pszichológus szerint az sem kizárt, hogy a csúcsot is elérte, csak meghibásodott nyomkövetője nem küldött adatokat róla.

"Szilárd egy nagyon erős ember volt, nagyon elszánt, úgyhogy én sajnos el tudom képzelni, hogy ő addig ment, amíg fel nem ért" - vélekedett.  

(via)