kulcsár edina
A korábbi kiváló játékosnak az fáj legjobban, hogy egyedül nézi már a meccseket.
„Sokat kaptam imádott játékomtól, a futballtól, és persze szeretett klubomtól, a Ferencvárostól, de talán nekem is sikerült visszaadnom valamit” – mondta a Ripost7-nek Rákosi Gyula, a Ferencváros labdarúgócsapatának legendája. A korábbi kiváló labdarúgó évtizedekig együtt járta a Fradi-pályát barátaival, együtt dolgozott a csapatért Albert Flóriánnal és Szűcs Lajossal.
Vezetőedzőként is segítette a klubot, majd az utánpótlást segítette. Ha fújt, ha havazott, ők ott voltak a pálya mellett. Rákosi Gyula mára egyedül maradt, miután barátai elhunytak. Albert Flórián 2011-ben hunyt el, míg Szűcs Lajostól tavaly vettünk búcsút. „Borzasztóan hiányoznak. Most is velük kellene beszélgetnem a meccsről, és nem szurkolókkal, újságírókkal – mesélt könnyekkel a szemében a Ripost7-nek Rákosi. – Amikor kimegyek a Népligetbe, és belépek a szobánkba, első dolgom megsimogatni a székeket, ahol ők ültek. Istenem, mennyi boldog órát, vidám napot töltöttünk együtt. Minden tárgyról van valami emlékem, ment a zrika, szinte folyamatos volt a röhögés. Most meg csak a csend honol. Istenem, Flóri szeptemberben lenne nyolcvan éves, és október végén lesz tíz éve, hogy itt hagyott bennünket.” Gyula bácsi ebben a helyzetben sem hagyja cserben a zöld-fehéreket. Ha nem otthon tesz-vesz, akkor a klubért dolgozik.
„Elvagyok. Kapálgatok itthon a kertben, mozgok, igyekszem karban tartani magam. Meg persze járok az Üllői útra, az edzésekre, és időnként a gyerekeket is megnézem. Közöttük mindig megfiatalodom. És nagyon várom már, felbukkanjon valami szuper tehetség, aki miatt érdemes meccsre járni. Nagyon megérdemelné ez a Fradi-tábor, hogy legyen egy szerethető kedvence.”