Milliókat érő ereklye: elárverezik a berlini olimpia fáklyatartóját

1,2 millió forint annak az ezüstözött fáklyatartónak a induló ára, amelyre november 15-ig lehet licitálni a Darabanth Aukciósház nemzetközi árverésén. A német Krupp Művek által gyártott ma már ereklyének számító eszköz, egy olyan fáklyavivő tulajdona volt, aki a magyarországi szakaszon futott a lánggal.

A fáklyatartó sorsa 1948 után a padláson rejtegetés volt, hiszen a náci korszak minden tárgyát bezúzta a kommunista hatalom.

Megszokhattuk már, hogy a Darabanth Aukciósház nemzetközi árverésein nagyon ritka sportereklyék is kalapács alá kerülnek. Csonka Krisztián cégvezetőtől megtudtuk: Papp László háromszoros olimpiai bajnok bokszoló szép kitüntetése, a második világháború előtti Balatoni Sporthét gazdag relikviái, valamint rengeteg híres sportoló aláírása, kitüntetése mellett most egy igazi szenzáció kerül kalapács alá: az 1936-os berlini olimpia ezüstözött fáklyatartója.

1936-ban gondos tervezés mellett rengeteg neves sportoló vagy kiemelkedő tudású diák vitte a fáklyát a görögországi Olümpiától Berlinig. Minden futó megkapta a fáklyatartót, valamint egy díszoklevelet. A Magyar Atlétikai Szövetség pedig a magyar futóknak külön emlékplakettet adományozott.

A láng Horgos felől érkezett a magyar határra, ahol is dr. Hernádi Mihály az első magyarországi futóként vehette át az erre a célra emelt olimpiai díszkapu alatt. Az 1936-os fáklyatörténelemhez tartozik, hogy az első fáklya nem görög, hanem német kézben lobbant föl Olümpiában: Jürgen Ascherfeld volt az, aki tovább adta azt az első görög futónak, Konsztantin Kondillisznak. A görögök tiltakoztak is az évezredes szertartás „megszentségtelenítése” ellen.

Jürgen Ascherfeld személyére történetesen egy magyar lány, Asbóth Magda tett javaslatot Carl Diemnek. Asbóth Berlinben végezte a testnevelési főiskolát és tagja volt az olimpia szervezőbizottságának.

A fáklya az olimpia szellemiség egyik legkifejezőbb jelképe, a hozzá kapcsolódó legfontosabb szabályokat az Olimpiai Charta 63. pontja rögzíti. Az 1936-os magyar staféta jellemzően férfiakból állt, de Győr hölgyeket is nevezett: Dukesz Márta teniszező, Jungi Istvánné korcsolyázó, valamint Kiss Károlyné tánctanár vitte a lángot.

Az utolsó magyarországi futó Bernát Pál, kerületi bajnok atléta volt, aki az oroszvári határon adta át a lángot Köhler Jenőnek, a MASZ észak-nyugati kerületi elnökének, aki továbbította azt Theodor Schmidt osztrák sportvezetőnek. Az akkori Nemzeti Sport tudósítása szerint az alábbi szavakkal:

„Vigyázzatok reá olyan szeretettel, mint ahogy magyar földön a magyar atléták vigyáztak rá eddig…”