Evolúciós oka van, hogy ez az egészségmegőrző módszer működik – itt a magyarázat!

Az időszakos böjt a legalkalmasabb arra, hogy kordában tartsuk a testsúlyunkat és jónéhány betegséget megelőzzünk – hívta fel a figyelmet Dr. Fábián Lajos, a TritonLife Csoport alapító-elnöke és szakmai stratégiai vezetője, aki személyes érintettsége okán vált a téma kutatójává.

- Aktív, sportos életet éltem, 50 évesen még 2 órán belül lefutottam a félmaratont, 600-900 kilométereket kerékpároztam nyaranta az Alpokban, télen síeltem, ősszel-tavasszal túráztam – meséli a közel négy évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember.

Kollégái különböző, ilyenkor alkalmazandó gyógyszereket írtak fel neki, ám ezek nem használtak, sőt szenvedett azok mellékhatásaitól. A most 62 éves szakember 3 éve kutatja a témát, ma már 16 kilóval könnyebb, nem szed semmilyen gyógyszert, aktív életet él és jól érzi magát. Ennek titkát pedig megosztotta a Ripost olvasóival.

-Sokan a szakemberek közül sem tudják, hogy a 2016-os orvosi Nobel-díjat Yoshinori Ohsumi japán kutató kapta, aki már az 1960-as évektől kutatott témában, 1988-ban alapította saját laborját és majdnem 30 év kutatómunka után előállt az ún. autofágia elmélettel (orvosi görögből fordítva: ön-evés), ami nem más mint a szervezetünk öntisztulási, regenerációs folyamatának jobb megértése, ami bizonyos idejű éhezés után indul be. 

– fejtette ki dr. Dr. Fábián Lajos. A szervezetben maradó „bioszemét” negatív hatással van az élettani folyamatokra. Aki azonban képes két étkezés között akár 16-18 órát is kihagyni rendszeresen úgy, hogy csak vizet, esetleg üres teát, kávét iszik, annál beindul az öntisztítás folyamata. Ennek sok más pozitív hatása is van, hiszen amikor eszik, akkor igazán jó étvággyal ehet, közben pedig csökken a testtömege, javul az inzulin rezisztencia, normalizálódik a vérzsírszint és még számos más előnnyel jár.

Az orvos nagyon leegyszerűsítve elmagyarázta ennek a tudományos okát is. Amíg 2,5 millió éves evolúciónk során többnyire ritkán jutottunk élelemhez, nagy szolgálatot tett az, hogy raktározásra állt be a szervezetünk, aminek egyik fő eleme az inzulin. A ma felvett tápanyagból eltett nekünk holnapra és holnaputánra glikogén és zsír formájában, majd az inzulinszint a következő étkezésig csökkent, és ekkor az inzulint termelő, a hasnyálmirigyben található béta sejtek, az ún. Langerhans szigetek sejtjei megpihentek. Az ember két-három nap múlva jutott újra élelemhez, addig nem evett. Ezalatt a szervezet lebontotta, „eltakarította” a hibás vagy elöregedett sejteket, mintegy megtisztítva önmagát. 

Az időszakos megszorítással ezt az állapotot idézzük fel. Persze nem kell két-három napig koplalni, a lényeg, hogy a nap során kijelölünk egy-egy időablakot az evésre és a böjtre. 

Ezt elkezdhetjük 12 órás időablakkal, tehát 12 órában étkezünk - például háromszor - és a másik 12 órában nem eszünk semmit, legfeljebb kalóriamentes folyadékot fogyasztunk. Idővel, ahogy hozzászokunk, csökkenthetjük az étkezési időablak hosszát. A legnépszerűbb verzió a 16:8, vagyis 16 óra böjt és a 8 órás étkezési időablak. 

– hangsúlyozta az orvos. Ilyen a testtömeg csökkenése, a vérnyomás normalizálódása, a gyulladásjelzők is alacsonyabbak lesznek, akárcsak a testzsírszázalék, de csökken az LDL- és az összkoleszterin szint is. Az időszakos böjt segít a vércukorszint stabilizálásában, sok időszakos böjtölő pedig arról számol be, hogy sokkal jobban alszik. Érdemes kipróbálni!