Ezt érdemes tudni a banki megtakarításokat érintő ideiglenes intézkedésről

A miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában június 16-án említést tett a megtakarításokat érintő új adónemről és arról is, hogy miért van erre szükség, illetve, hogy meddig kell ezt a különadót fizetni.

Eddig tarthat a megtakarítások megadóztatásának időszaka

Háborús időkben az segíti az országot, aki államkötvényben, kincstárjegyben tartja a megtakarítását- jelentette a miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. Olyan intézkedéseket hoztak, ami erre ösztönzi az állampolgárokat, megadóztatva a nem államkincstári megtakarításokat, jó kamatokat adva az államkincstárba helyezett megtakarításokra- tette hozzá. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a banki megtakarítások megadóztatása átmeneti intézkedés és addig tart, amíg a háború is.

Július elsejétől kell az új adót fizetni

2023. július 1-én hatályba lép a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a kamatjövedelmek után – kivéve az ingatlanalap befektetési jegyből származó kamatjövedelmet – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a személyi jövedelemadó mellett. A szabályozás bevezetésével a kormány célja az, hogy fokozza az állampapírok iránti keresletet - áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében.

Ezekre a megtakarításokra vonatkozik a kivetett adó

A szociális hozzájárulási adót (szocho-t) olyan befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre kell majd megfizetni, amik a személyi jövedelemadó törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek és amik után jelenleg 15 százalékos SZJA fizetési kötelezettség áll fenn. Ilyen például a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítás, a nyereménybetét és a különböző lekötött betétek.

Pontosan mely megtakarításokra vonatkozik az új adózási rendszer?

A szocho-t csak a 2023. július 1-től lekötött betétekből, vásárolt értékpapírokból, illetve egyéb befektetésekből származó kamatjövedelem (nyereség) után kell majd megfizetni.

Mekkora adóterhet jelent mindez?

A kamatadó és a szocho a kamatjövedelemnek számító nyereségünk 15+13, azaz összesen 28 százalékát vonja el. Ehhez képest nulla az adó, ha állampapírt veszünk. Ez a szabály a 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírokra él. Ráadásul ha az ehhez szükséges értékpapírszámlát az államkincstárnál vezetjük, akkor annak nincs is díja, továbbá az ide és innen utalt pénzre nem számolnak fel tranzakciós illetéket sem. Ahhoz tehát, hogy kamatadó- és szocho-köteles befektetéssel ugyanakkora nettó hozamra tegyünk szert júliustól, mint az állampapírok vásárlásával, azoknál nagyjából 30 százalékkal magasabb kamatra, hozamra, árfolyamnyereségre lenne szükség - írja a Bank360. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy 1.000 forint összegű befektetés 10 százalékot kamatozik, akkor éves szinten 100 forint kamatjövedelmünk keletkezik. Ebből 28 forint (15 forint kamatadó és 13 forint szocho) kerül levonásra. Így a befektetőt tisztán megillető kamat 72 forint lesz.

Egyéb fontos tudnivalók az új adózási rendszerről

• A befektetők nem veszítik el a megtakarításaikat, a kiterjesztett szocho ugyanis a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed csak ki. Vagyis a tőkére nem kell szocho-t fizetni.
• Adómentes marad a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve a babakötvény hozama is.
• Nem kell szocho-t fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után sem.
• A nyugdíjcélú megtakarításokra nem kell kifizetni sem a kamatadót, sem a most bevezetett 13 százalékos szochót bizonyos feltételek teljesülése esetén. Hat ilyen megtakarítási forma létezik: önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), nyugdíjbiztosítás, rendszeres díjas életbiztosítás, egyszeri díjas életbiztosítás, tartós befektetési számla (TBSZ).