tóth gabi
Mikor és mire nem fizetnek a biztosítók? Mi az az értékkövetés és mitől függ, hogy mennyi pénzt kapunk, ha kár ért bennünket? Mi alapján válasszunk lakásbiztosítást? Íme a válaszok!
Elindult a márciusi lakásbiztosítási kampány, amikor bárki lecserélheti a biztosítását attól függetlenül, mikor van a szerződéskötés évfordulója. Ennek köszönhetően elkezdtek egymással versengeni a biztosítók, így egy biztosító- vagy biztosításváltással akár tízezreket is spórolhatunk, de már az is sokat segíthet, ha átnézzük és aktualizáljuk a meglévő szerződésünket. Ezekhez viszont nem árt néhány dologgal tisztában lenni!
Ne csupán a biztosítás díjat vegyük figyelembe, hanem azt is, milyen extra szolgáltatásokat tartalmaz az adott csomag! Az egyszerű, online ügyintézés sokaknak fontos, de a kiegészítő szolgáltatások is sok esetben rendkívül hasznosak lehetnek. A lakásbiztosítások egy részéhez például kapcsolódnak olyan szolgáltatások, mint a felelősségbiztosítás, asszisztencia, balesetbiztosítás vagy kisállat biztosítás is - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. Ezeket is vegyük figyelembe a döntéskor!
Minél gyorsabban és alaposabban dokumentáljuk a helyzetet. Ez segíthet az utólagos igazolásban és bizonyításban. Nagy mennyiségű fénykép és videófelvétel készítése javasolt, hogy pontosan igazolhatók legyenek a káresemény körülményei. Ezt követen, rövid határidőn belül a megfelelő csatornákon (írásban) be kell jelenti a káreseményt a biztosítónkhoz. A biztosító ezt követően pár napon belül kárszakértőt küld ki, aki elkészíti a kárfelvételi jegyzőkönyvet. Ez alapján történik majd a kárrendezés. Fontos tudni azt is, hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget, tűz és robbanás után pedig minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja!
A biztosítók nem vállalják a kockázatot a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre, illetve a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terroristacselekmény miatt bekövetkező károkra - írja a D.A.S. jogvédelmi biztosító.
Rendszerint mentesülnek a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól akkor, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoztuk. Mentesülésre ad okot az is, ha a kár körülményeinek okai kideríthetetlenné válnak. Mentesülési indok lehet az is, ha a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségünket szándékosan elmulasztjuk (pl. beázik a tető, de nem fogjuk fel a vizet). Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, amik az épület elavultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat sem, amik az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.
Az értékkövetés a lakásbiztosítás egyik alappillére. Ettől nem válik egy ingatlan alul- vagy épp túlbiztosítottá. Ehhez a lakásbiztosítási szerződést évente felül kell vizsgálni és megnézni, milyen kár esetén mennyit fizet. Ebben segít a biztosító is a minden évben megküldött indexálással, de ezt nem kötelező elfogadni. Amennyiben szükséges, módosítsuk a biztosítási összegeket a szerződésben, például ha vettünk valami értékeset vagy eladtunk valamit.
A biztosítás megkötésekor meg kell állapítanunk azt az összeget, ami képes fedezni az ingatlan újjáépítését, ingóságok (TV, hűtő, mikró stb.) esetén az újravásárlási költséget. Ezt nevezzük biztosítási összegnek. Vagyis ha teljesen tönkremegy valami, maximum a szerződésben foglalt biztosítási összeget fizeti ki a biztosító. (Az összeg pontos megállapításához elérhetők az interneten különböző kalkulátorok.) Vagyis két esetben lehet alulbiztosítani egy ingatlant: ha már a szerződéskötéskor alacsonyabb biztosítási összeget adunk meg, mint kéne, vagy elmulasztjuk időről időre újraszámolni az összeget (lásd fent az értékkövetés részt).
Amikor magasabb összegre kötünk lakásbiztosítást, mint amennyi a valós értéke az ingatlannak vagy a benne található vagyontárgyaknak. Ez általában akkor fordul elő, ha a biztosítás megkötésekor az ingatlan aktuális forgalmi értékét veszik alapul és nem az újjáépítés értékét. Ez azért is baj, mert magasabb lesz a kelleténél a biztosítási díj, káresemény esetén pedig - mivel a biztosító maximalizálja a kifizetéseket - nem feltétlen fogunk több pénzt kapni.
Ha biztosítási szerződésünkben bármely adat megváltozik, 5-15 nap áll rendelkezésünkre, hogy biztosítónk felé ezt jelezzük. Költözés esetén az új címen szereplő ingatlanra új szerződést kell kötni, a régit pedig fel kell mondani! Be kell jelentenünk biztosítónknak az adásvétel tényét és dátumát, az érdekmúlás napjával pedig a biztosító megszünteti a szerződést és visszafizeti a megfizetett többletdíjat.
Ebben az esetben a kulcs az újjáépítési érték. Vagyis egy káresemény bekövetkeztekor nem az fog számítani, hogy mennyi az ingatlan piaci értéke, hanem az, hogy mennyibe kerülne újra felépíteni azt. Részleges kár esetén azt a helyreállítási, javítási költséget kell alapul venni, amivel az eredeti, kár előtti állapot helyreállítható. Aki elmulasztja a szerződése aktualizálását és a biztosítási összeg növelését az inflációval, a szakmunkások órabérének és az alapanyagok árának növelésével, könnyen a már említett alulbiztosítottság csapdájába eshet. További információ a lakásépítési egységárakról a KSH oldalán található.
Például, ha vállaljuk az önrészt, az önerő megfizetését. Ez azt jelenti, hogy bizonyos biztosítások esetében a biztosító csak egy meghatározott összegnél nagyobb károkat fizet ki, azt is csak az önerős rész fölött. Például az 50.000 forint alatti károkat nem téríti meg, az ennél nagyobbaknál pedig levon 50.000 forintot a kártérítésből. Azoknak, akik nem akarnak a kis károkkal a biztosítóhoz menni, megfelelő lehet az ilyen konstrukció. Az ilyen biztosítások díja ráadásul általában alacsonyabb is. De díjkedvezményt kaphatunk