tóth gabi
Az albérleti szerződés egyik fontos eleme ez, mégis kevés szó esik róla. Kinek érdemes biztosítást kötnie a lakásra, a bérlőknek vagy a tulajdonosnak? Most kiderül!
Nem érdemes elkapkodni a szerződéskötést. Az aláírás előtt érdemes olyan fontos dolgokat is átbeszélni, mint hogy az albérletre a tulajdonos kötött-e már lakásbiztosítást, és ha igen, érinti-e a biztosítás az ott található ingóságokat. Ezt érdemes tudni a bérlemények biztosításáról.
A bérleti viszony feltételei között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése. Sok esetben csak a károk bekövetkeztekor derül ki, hogy volt-e biztosítás az ingatlanon vagy sem - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FMABISZ). Éppen ezért a biztosítás meglétét mindenképpen célszerű már a bérleti szerződés feltételeinek tárgyalása során tisztázni. Piaci adatok szerint a hazai lakások egynegyede nincs megfelelően biztosítva.
Fontos, hogy a lakásbiztosítás részleteit mindig rögzítsük az albérleti szerződésben is. Beszéljük meg a tulajdonossal, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítás, milyen értékhatárral, mennyibe kerül, mi a kötvényszáma, és kinek a feladata a biztosítás befizetése. Amennyiben egy bérlő szeretne a saját ingóságaira saját biztosítást kötni, ennek a részleteit is érdemes írásban rögzíteni.
Kevesen tudják, hogy amennyiben a bérlemény nincsen biztosítva, a bérlő is jogosult a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra - mondta Baksa Melinda, az FBAMSZ elnökségi tagja. A gyakorlatban azonban többnyire a megosztott modell a következő: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani. Vagyis az albérlőknek külön is érdemes egy biztosítást kötniük.
Alapesetben a költségek is a fenti megosztás szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában maga fizeti. Az ingóságok - főleg, ha az saját, és nem a lakás tulajdonosáé - biztosítási díját pedig a bérlő szokta fizetni. Fontos tudni, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás az évforduló előtt is fel lehet mondani.
A hazai biztosítók nem, vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. A biztosítás megkötésekor ugyan meg kell jelölni, hogy bérbeadott (vagy bérelt) lakásról van-e szó, de ennek a díjak és feltételek tekintetében nincs, vagy kevés vonzata van. Azt viszont sok esetben elvárják a biztosítók, hogy a bérlő lakcímkártyáján az albérlet szerepeljen ideiglenes tartózkodási helyként.