Rohamra indultak a csalók a neten, most nagyon kell vigyázni

Egyre gyakrabban találkozhatunk az online térben elkövetett csalási módszerekkel, gyarapodik az áldozatok száma is, ráadásul a módszerek is folyamatosan változnak. Annak érdekében, hogy a digitális térben se váljanak áldozattá az emberek, az ORFK, a Magyar Bankszövetség és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet közös sajtótájékoztatón számolt be az újabb típusú online csalásokról és az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Főügyészség is kiadott egy listát az új típusú csalási módszerekről. Hogyan kerülhetjük el az áldozattá válást? Mennyire súlyos a helyzet? Mire figyeljünk? Íme a válaszok!

Sajtótájékoztatót tartottak az online csalási módszerekről

Oláh-Paulon László rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője elmondta, hogy az elmúlt egy évben közel háromszorosára növekedtek az online térben elkövetett bűncselekményeknek a számai. Éppen ezért nem csak iskolákban, hanem a közösségi média felületeken, illetve a rendőrség saját online felületén is rendszeres figyelemfelhívó közleményeket tesznek közzé. Érdemes ezek tartalmával naprakésznek lenni!

Simon Edina nb. százados, az NBSZ NKI szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adathalász-támadás - bármilyen csatornán is érkezzen - valójában egyfajta pszichológiai hadviselés az online térben. A korábbi években a támadások kevésbé előkészítettek, jobban felismerhetők voltak. Ma már a támadások komplexek, sokkal inkább célzottak, naprakészek, hihetőbbek. A veszély forrása, az ilyen jellegű támadások közös pontja pedig általában a szöveges üzenetben található link. 

A sajtótájékoztatón a szakemberek ismertették a legújabb elkövetési módszert is, a Smishinget (az angol „SMS” és „phishing”, vagyis SMS és adathalászat szavak kombinációja). Ez egy olyan típusú csalás, aminél a támadó SMS segítségével próbál megszerezni személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat.

Az ügyészség is kiadta az online csalási módszerek friss listáját

Új típusú, telekommunikációs eszközökkel elkövetett csalási módszerekre hívja fel a figyelmet a Fővárosi Főügyészség. Ezek a leggyakrabban előforduló csalások: banki ügyintézős csalás; hamis link csalás; apróhirdetéses csalás; nyereményjátékos csalás és a ráijesztéses módszer. Ezekről részletesen itt lehet olvasni.

Néhány jó tanács, hogy ne váljunk online csalók áldozatává

A hatóságok közös sajtótájékoztatóján a megelőzésről is szó esett. Ezt a 7 tanácsot megfogadva jó eséllyel megúszhatjuk, hogy ellopják a pénzünket: 

1. Gondoljuk át a kapott üzenet tartalmát. Tisztázzuk magunkban, hogy a leírtak mennyire felelnek meg a valóságnak.
2. Amennyiben nem tudjuk eldönteni egy üzenet valóságtartalmát, vegyük fel a kapcsolatot a küldővel.
3. Mindig legyünk gyanakvók a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvétellel szemben, amikor nem tudunk minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél kilétéről. Ne adjuk meg illetékteleneknek személyes, pénzügyi és biztonsági adatainkat! Ha egy gyanús üzenet egy linket vagy egy mellékletet tartalmaz, ne kattintsunk rá és ne is töltsük le.
4. Ne akarjunk csak most az egyszer rákattintani valamire, még akkor sem, ha az üzenet szerint egy videót talált rólunk egy ismerősünk.
5. Amennyiben adathalász-támadás célpontjává váltunk, jelezzük ismerőseinknek, ezzel segítve az ő online biztonságukat.
6. Ne kattintsunk kéretlen szöveges üzenetekben érkezett hivatkozásokra, mellékletekre vagy képekre a küldő személyazonosságának ellenőrzése nélkül! Az ellenőrzéshez keressünk rá a számra az interneten.
7. Azonnal vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal, ha azt gyanítjuk, hogy egy smishing üzenetre válaszoltunk és megadtuk a banki adatainkat!