kulcsár edina
Több milliárd forintot loptak el a csalók az emberektől. A legszomorúbb pedig az egészben az, hogy a legtöbbször a lakosok adták meg a tudtuk nélkül az adataikat az átveréshez. Egy pénzügyi szakértő tippeket ad az ilyen esetek elkerülésére.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint az elmúlt év első 9 hónapjában a kétszeresére nőtt a bankkártyás visszaélések száma, az esetek száma megközelítette a 108 ezret. A keletkezett kár összege pedig meghaladt az 1,7 milliárd forintot. Ennél még durvább mértékű csalások történtek az átutalási forgalomban. Itt az elmúlt év első 9 hónapjában összesen csaknem 4,171 milliárd forint tűnt el a lakossági bankszámlákról. Lapunk Gergely Péter pénzügyi szakértőnek, a BiztosDöntés.hu weboldal alapítójának véleményét kérte ki a témában.
Gergely Péter szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a csalók már nem klasszikus módszerekkel (pl. lopással) szerzik meg adatainkat, hanem minket, bankkártya- vagy számlatulajdonosokat is cinkosukká tesznek azzal, hogy legtöbbször mi magunk adjuk meg a visszaélésekhez szükséges adatokat a bűnözőknek. Ennek köszönhetően ugyanakkor a felelősség is a miénk.
Egyre jobban terjed Magyarországon is a telefonos csalási módszer, amit itthon frappánsan adathalászatnak nevezünk. Ilyenkor jellemzően bankunk nevében hívnak a csalók és azonnali intézkedést kérnek, mondván visszaélésre okot adó tranzakciót észleltek, ezért a „tiltáshoz” szeretnének adatokat kérni.
- hozott fel egy konkrét példát lapunknak a szakértő.
Az esetek azonban nem korlátozódnak a bankkal kapcsolatos adathalászatra. A Ripost korábban összeszedte a legismertebb átverési formákat. Általában különböző szolgáltatók nevében szokták felkeresni az embereket sms-ben, emailen, de nem riadnak attól sem meg a csalók, hogy telefonon hívják fel az áldozataikat.
A pénzügyi szakértő elárulta azt is, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy a csalók sikerrel járjanak. Az alábbi lépések betartásával szinte 100% az esélye annak, hogy biztonságban maradnak az adataink és a pénzünk:
1. Ne kattintsunk automatikusan a linkekre!
2. Nézzük meg milyen email címről jött az üzenetünk.
3. Linkeknél nézzük meg tüzetesen, hogy milyen oldalra navigálna minket a rákattintás, és ha gyanús, akkor ne adjunk ott meg semmilyen adatunkat.
4. Ha egy levél hivatalos üzenetnek tűnik, akkor érdemesebb a böngészőben a szolgáltató valódi oldalát felkeresni és onnan folytatni a hivatalos ügyintézést.
5. Ne dőljünk be semmilyen sürgetésnek! Ha nagy lenne a baj, akkor a szolgáltató bizonyosan nem email üzenetben kérne "azonnali" intézkedést.
6. Telefonon nem kér senki olyan adatot, ami egy tranzakció lebonyolítására jó.
7. A banki telefonos beazonosításhoz elegendőek a személyes adataink a bank számára. A bankunk sosem fogja a bankkártya adatainkat vagy a számlánk számát, illetve a belépőkódjaink megadását kérni tőlünk.
8. A csaló nem feltétlen ismeri, hogy melyik banknál van fiókunk, így ha másik szolgáltatót nevében mutatkozik be, akkor egyből bontsuk a vonalat! Olyan nincs, hogy egy szolgáltató egy másik bank ügyfelének kártyatranzakciójáról tudna.
9. Gergely Péter szerint a leegyszerűbb, ha a beérkező telefonhívásoknál megköszönjük a hívást és jelezzük, hogy felkeressük a bankunkat mi magunk a hivatalos telefonszámukon.