kulcsár edina
Hívják még kiürítési nyilatkozatnak is azt az iratot, amit minden albérlővel érdemes aláíratni. Kiköltözési nyilatkozat hiányában ugyanis szinte lehetetlen kirakni valakit egy albérletből.
Két dolog segíthet egy nem fizető albérlővel szemben. Az egyik a közjegyző előtt aláírt bérleti szerződés, a másik az úgynevezett kiköltözési nyilatkozat. Ezek nélkül - még ha ügyvédi is írta a bérleti szerződést - szinte lehetetlen jogszerűen kirakni valakit az albérletéből.
A kiürítési nyilatkozat vagy más néven kiköltözési nyilatkozat leggyakoribb esetben a lakás vagy üzlethelyiség bérlőjének egyoldalú nyilatkozata. Enne arra vállal kötelezettséget, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor – bármilyen okból is történjen az – kiköltözik az ingatlanból. Ez a bérleti szerződésen felüli plusz garancia a bérbeadó részére.
Főleg mert a közjegyzők által készített okiratok közvetlenül végrehajthatók. Ez azt jelenti, hogy nem kell bíróságra mennie a bérbeadónak, ha a bérleti szerződés megszűnése miatt újra birtokba szeretné venni a saját ingatlanát. Több éves pereskedéstől mentesül az, aki előre gondol a legrosszabb esetekre is, és ügyvédhez, illetve ezen felül közjegyzőhöz fordul. A nyilatkozat birtokában közvetlenül, akár rendőri közreműködéssel is ki lehet tenni a jogosulatlan ingatlanhasználót a bérleményből -olvasható az ingatlan.com-on.
Önmagában kevés egy aláírt kiürítési nyilatkozat. Szükséges hozzá egy bérleti szerződés is. Ha ez megvan, kétféle megoldás közül választhatunk a közjegyzőnél: az egész bérleti szerződést közokiratba foglaltathatjuk vagy csak a bérlőre vonatkozó kötelezettségeket. Ha az egész szerződést közokiratba foglaljuk, akkor nem csak a bérlői kötelezettségek lesznek „kőbe vésve”, hanem a bérbeadó kötelezettségei is. Vagyis ez a megoldás a bérlők érdekeit is védi, adott esetben ők is kérhetnek a bérbeadóval szemben közvetlen végrehajtást, például, ha nem fizeti vissza a kauciót.
A bérleti szerződés alapján a bérlő nem csak az ingatlan kiürítésére tehet közjegyzői okiratban kiürítési kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hanem például a bérleti díj, közös költség, rezsi megfizetésére is. Ez még nagyobb biztosítékot jelenthet a bérbeadónak, ugyanis ha az albérlő nem fizet, végrehajtóval kötelezhető erre, ha pedig nem tud fizetni, rövid idő alatt ki lehet rakni a lakásból.
Ha a bérleti szerződést közokiratba foglaltatjuk egy közjegyző előtt, vagy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt ún. kiköltözési nyilatkozatot tesz, de nem költözik ki az ingatlanból, akkor a közjegyző végrehajtást kezdeményezhet. Ezt követően a bíróság a rendőrség segítségével -per nélkül- kötelezi a volt bérlőt, hogy adja át a lakást. Ez a folyamat sokkal gyorsabb és olcsóbb, mint kiköltözési nyilatkozat nélküli megoldás. Az ugyanis évekig eltarthat.