tóth gabi
Március 26-án, vasárnap előre kell tekerni az órát, vagyis előbb nyitnak a boltok, előbb kezdődik a mise és tovább lesz világos. Mi változik még az óraátállítás miatt?
Március 26-án, vasárnap veszi kezdetét a nyári időszámítás, vagyis ismét óraátállítás lesz. Emiatt módosul néhány vonat és busz menetrendje, tovább lesz világos és a közérzetünk is változhat. Összegyűjtöttük mire van hatással a 2023-as óraátállítás.
A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik. Idén ez március 26-ára esik, tehát ekkor kell átállítani az óráinkat hajnal 2-ről előrefelé, hajnal 3-ra. Vagyis egy órával kevesebbet alhatunk, cserébe viszont egy órával tovább lesz kint világos, mivel az este 6 órási naplementekor már bőven este 7 óra lesz. A nyár felé közeledve pedig még kijjebb tolódik a sötétedés.
Az Európai Parlament (EP) 2019-ben eldöntötte, hogy eltörlik az óraátállítást. Akkor a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be véglegesen, a határidő pedig 2021 volt. Csakhogy közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban nem született döntést. Végül az EP a végső döntési határidőt 2024-ig halasztotta. Vagyis a mostani lehet az egyik utolsó óraátállítás, amit átélünk.
Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét is érinti. A Volánbusznál pedig az óraátállítás miatt néhány busz közlekedése módosul Érd, Kiskunhalas és Hódmezővásárhely térségében. A BKK járatok közül néhány éjszakai járat menetrendje az érintett.
A BKK járatai közül március 26-án hajnalban az alábbi járatok közlekedése változik: a 2:00 és 2:59 közötti végállomási indulások minden járatnál elmaradnak. A 907A, 909A, 914A, 934-es, 956-os és 973A járatok 3:00 és 4:00 között a meghirdetettnél sűrűbben közlekednek. Egyes járatok vonalán egyedi változások is életbe lépnek, ezekről az adott járatok menetrendjeinél elhelyezett információs blokkokban tájékozódhatnak majd az utasok.
A MÁV járatok közül az óraállítás a következő vonalakon közlekedőket érinti a közleményük szerint: Budapest–Esztergom vonal; Budapest–Székesfehérvár vonal; Budapest–Vác–Szob vonal; Budapest–Cegléd–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonal; Debrecen–Nagykereki vonal;Budapest–Újszász–Szolnok vonal; Budapest–Lajosmizse vonal; tram-traint (vasútvillamos), négy nemzetközi vonat. Emellett a március 25-én induló éjszakai vonatok egyórás késéssel érkeznek meg külföldi célállomásukra. Március 26-án pedig 7 nemzetközi vonat körülbelül 60 perccel később érkezik Budapestre.
A Volánbusz estében az érdi, kiskunhalasi és hódmezővásárhelyi térség járatai érintettek az óraátállításban. A részletes információk itt érhetők el.
Eredetileg a téli időszámítás szerint éltek itthon az emberek. A nyári időszámítást 1916-ban vezették az akkori Osztrák–Magyar Monarchiában. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették. A bevezetés oka egyébként az volt, hogy a napfényes órák magasabb számát kihasználva, a világítás mellőzésével energiát takarítsunk meg.
Az óraátállítás hatásait hetekig érezhetjük majd, mivel a biológiai óránk a természet változásait követi és a fényviszonyoknak megfelelően alakítja ki, hogy mikor leszünk álmosak, mikor kell felébrednünk. A nyári időszámítás kezdetével azonban ez teljesen felborul, hiszen a pontos idő nincs összhangban azzal, ami a természetben történik: nem akkor kelünk és fekszünk, amikor természetes lenne. Ez pedig már az óraátállítást követő héten is érezhető lesz: rosszabbul ébredünk, kimerültek leszünk, de van, akinél fejfájást is okozhat.
Aki tudja magáról, hogy nagyon megviseli az óraátállítás az kezdd el már szombat hajnalban az átállást: egyelőre csak fél órával állítsa előrébb az órát. Majd szombatról vasárnapra virradó éjszakára ismét tekerjen fél órát előre. A kétszer fél órát ugyanis könnyebben elviseli a szervezetünk, mint az egyet. Ahhoz, hogy a szervezet teljesen átálljon, legalább 4–14 napra lesz szükség.