kulcsár edina
A farsang egy téltemető, tavaszváró ünnepsorozat, ami a karácsony és a húsvét között zajlik itthon és más országokban. Ezt érdemes tudni róla.
A farsang nem egy hétig, hónapig vagy egy napig tart. Sőt, nem is mindig tart ugyanannyi ideig. Azt, hogy mikor van, ki kell számolni, azt pedig, hogy mit is ünneplünk ilyenkor, összegyűjtöttük.
A farsang időpontja változó, a kezdete mindig január hatodika, Vízkereszt napja, a vége viszont évről évre változik, eshet akár március elejére is. A farsang ugyanis hivatalosan a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, a húshagyókeddet követő hamvazószerdáig tart. Ahhoz, hogy megtudjuk, idén meddig tart a farsang időszaka, a húsvét dátumából kell kiindulni, ami szintén egy változó ünnep. Húsvét napját a tavaszi nap-éjegyenlőség (márc. 20) utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük. Ha ettől visszaszámolunk 40 napot, akkor megkapjuk a farsang végét. Vagyis idén a farsang január 6-tól március 1-ig tart.
A farsang a téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése. A szó egyrészt arra utal, hogy a böjt előtt még lehet alkoholt inni, másrészt pedig magára a böjtre. Az osztrák eredetű fastenscht szóból alakult ki, ami böjti kocsmát is jelent. Ebből lett osztrák kiejtéssel vaschanc, abból pedig nálunk fassang, majd farsang. Más országokban ezt az időszakot egyébként karneválnak (carneval) hívják, ami olaszul annyit tesz: húst elhagyni, eltávolítani.
A tél végét, a tavasz elejét, a bőséget, a bort és a termékenységet éltető ókori ünnep a farsang. A hedonista mulatságok célja, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék. Ebben az időszakban régen díszes ruhákban, állati jelmezekben dorbézoltak az emberek szerte a világon. A középkorban az egyház képviselői elkezdték közelebb vinni a kereszténységhez a farsangot, például II. Orbán pápa egyházi ünneppé nyilvánította a hamvazó szerdát, amivel hivatalosan is a kereszténységhez kapcsolta a pogány ünnepet. Egyébként már a XV. század óta vannak feljegyzések a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka. Vagyis a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó három nap. Számos városban ekkor rendezik meg a híres felvonulásokat, mint a riói vagy a velencei karnevált, itthon pedig a mohácsi busójárást. Idén február 16–21. között lesznek ehhez kapcsolódó programok Mohácson.
A magyar népszokás része, a farsanghoz kapcsolódó különleges nap a torkos csütörtök. A közelgő nagyböjt előtt, ezen a napon még bőségesen és a szokásosnál mohóbban fogyasztottak zsírban gazdag és a farsanghoz kapcsolható ételeket, úgy, mint például farsangi fánkot. Arról, hogy pontosan mikor van torkos csütörtök, megoszlanak a vélemények. Az egyik változat szerint hamvazószerda előtti csütörtökön, a másik verzió szerint, hamvazószerda utáni csütörtökön.
A magyar farsangi szokások német eredetűek, akárcsak maga a szó. Már Mátyás király idejében is köszöntőkkel, maszkos alakoskodással búcsúztunk a téltől és köszöntöttük a tavaszt. Majd a tehetősebbek körében jöttek a franciáktól elirigyelt álarcos mulatságok és bálok, mint például az Anna-bál. A kevésbé tehetősek céhes bálokon, batyus bálokon és asszonyfarsangokon mulattak, vagy részt vettek valamilyen felvonuláson.