Egyre kevesebbet kell fűteni télen - ez jó és rossz hír is egyszerre

A fűtési energiaigény hosszútávú alakulását vizsgálta az OMSZ 1991-2020 között, illetve megnézték az idei fűtési szezon elejének adatait is. Ebből kiderült, hogy évről-évre egyre kevesebbet kell fűteni.

Így zajlott a vizsgálat

Öt hazai állomás adatait vetették össze. Az összehasonlításhoz az úgynevezett fűtési foknapokat használták. A fűtési foknap leegyszerűsítve azt adja meg, hogy mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy a kinti hőmérséklethez képest bent kellemes idő legyen. Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a levegő hőmérséklete a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia szükséges a belső környezet felfűtéséhez, vagyis annál nagyobb lesz a fűtési foknap - olvasható az elemzésben. Ezeket a foknap értékeket naponként összeadva megkapjuk a havi, vagy az éves fűtési foknap-összeget Celsiusban.

Ez jellemzi az idei fűtési szezont

Ami a számokból azonnal kiderült, hogy az első, igen komoly, nagy fűtési energiaigényt generáló hideg periódus még nem következett be idáig. Ezen kívül a fűtési foknapokból az látszik, hogy szeptemberben hűvösebb volt az átlagnál. Ezt követően 1-1 napot leszámítva november közepéig elmaradnak az értékek az 1991–2020-as fűtési foknapok napi átlagától. Összességében szeptember 15. és november 13. között az elmúlt 30 évhez képest kevesebbet kellett idén fűteni.

Hol kell a legtöbbet fűteni?

Magyarországon a fűtési foknapokat figyelembe véve a legkevesebbet a Dél-Alföldön, a Maros-Körös közén, valamint a Dunántúl déli tájain kell fűteni. A legtöbb energia pedig az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tájain megy el fűtésre.

Ezek a leghidegebb hónapok

Az elemzés szerint a leghidegebb nem meglepő módon decemberben és januárban van évtizedek óta. Ekkor fűtünk a legtöbbet.

Kevesebbet kell fűteni, ami jó hír is, meg nem is

Összességében az elemzés alapján elmondható, hogy az egész országban csökkentek a fűtési foknapok éves és havi összegei 1901 óta, a legnagyobb mértékben a hegyvidéki területeken és Nyugat-Magyarországon. A csökkenés az ország minden pontján jelentős, és idén a legnagyobb mértékű. Ennek oka az OMSZ szerint a klímaváltozás, ami télen jót tesz a pénztárcánknak, nyáron viszont meg kell fizetnünk ennek az árát. A hűtési foknapok ugyanis növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénz elmegy majd nyáron a hűtésre.