Így küzdünk az infláció ellen

Az elhibázott brüsszeli szankciók rekordmagas inflációhoz vezettek Európában. Ezt ellensúlyozva a jegybankok jelentős kamatemelést hajtottak végre, a kormányzati intézkedések mellett - írja közleményében Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter.

Az MNB szankciós infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan azonban egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák. Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18%-os kamatot realizáltak, kockázatmentesen.

A kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek ez a hozam nem elérhető. Sőt, számukra a bankok 1% alatti kamatot adnak a látra szóló- és folyószámlabetétek után, de a hosszabb távú betétek is mindössze 9-10% körüli kamatot tesznek elérhetővé.

Egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt. E gyakorlatot meg kell szüntetni, a piaci torzulást ki kell javítani. A döntés értelmében 2023. március 31-ig, a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió Ft-ot elhelyező lakossági ügyfelek, a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatánál. Mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához.

Már december 23-án elindul a Széchenyi Kártya Program MAX+ – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel pénteken.

„Az elhibázott brüsszeli szankciók rekordmagas energiaárakat és inflációt, a finanszírozási környezet romlását, valamint a hitelek brutális megdrágulását okozták. A kormány célja, hogy a nehéz körülmények ellenére is megvédje a családokat, a teljes foglalkoztatottságot és elkerülje a gazdasági recessziót. Ez pedig csak a kiszámítható és biztonságos vállalkozási hitelezés fenntartásával lehetséges” – áll a közleményben.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy minden idő számít, így a kormány már 2022. december 23-tól elérhetővé teszi a jövő évi Széchenyi Kártya Program MAX+ forrásait, amelyek az állami támogatásnak köszönhetően rendkívül kedvező, egységesen nettó 5 százalékos fix kamat mellett biztosítanak hiteleket a vállalkozások számára. A kormány a vállalkozások érdekében jövőre 2022-höz képest duplájára emelte a program forrásait, így 2023-ban 290 milliárd forintnyi költségvetési támogatás áll rendelkezésre.

A vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítása érdekében hat hitelprogram indul. A Széchenyi Beruházási Hitel maximálisan igényelhető hitelösszege 500 millió forintra emelkedik, a különösen nehéz gazdasági helyzetben lévő turisztikai ágazatban működő vállalkozások számára új Széchenyi Turisztikai Kártya folyószámlahitelt vezetnek be, 300 millió forint maximális keretösszeggel – ismertetik.

A Széchenyi Kártya Program MAX+ hiteltermékei a következők: Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ a napi működési költségek biztosításához, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kifejezetten a turisztikai szektorban működő vállalkozások részére, Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ a vállalkozás működéséhez szükséges forgóeszközök beszerzésekhez, Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ az energiahatékonyság javítását és technológiaváltást segítő „zöld” beruházási hitelcélok megvalósítására, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ továbbra is lehetőséget biztosít a legkisebb, akár kezdő mikro- és kisvállalkozások agrár és nem agár beruházási céljainak megvalósítására, az Agrár Beruházási Hitel MAX+ pedig elősegíti az agrár vállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását.

A közlemény szerint a Széchenyi Kártya Program sikereit és gazdaságban betöltött fontos szerepét jelzi, hogy a 2002-es indulásától napjainkig már 603 ezer hitelkérelem került befogadásra, közel 433 ezer hitelügylet jött létre, amelynek révén 5900 milliárd forint kedvezményes finanszírozási forráshoz jutottak a hazai kkv-k.

A Széchenyi Kártya Program MAX+ fenti hiteleire vonatkozó részletes információk, a KAVOSZ portálján elérhetők. A kormány a közlemény szerint minden vállalkozást arra buzdít, hogy mielőbb éljen a rendkívül kedvező lehetőséggel.

Aláírták munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai budapesti ülésén.

A megegyezés értelmében január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér 16 százalékkal 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékkal 296 400 forintra nő.

A megállapodást a munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a munkavállalói oldal képviseletében pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetői írták alá.

A kormány részéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor vett részt az eseményen.

Az aláírást követően az államtitkár kiemelte: a megállapodás nem csak azt a körülbelül 1 millió munkavállalót érinti, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak, hiszen a magasabb fizetésekre is hat a bértárgyalások eredménye.

Ehhez minden félnek engednie kellett, és sajnos a kormánynak is sokkal szűkebb a mozgástere, mint korábban, amikor jelentősen mérsékelhette a közterheket. A szociális hozzájárulási adó mértéke például 2017 és 2022 között úgy csökkent 28,5 százalékról 13 százalékra, hogy 1 százalékpont körülbelül 400 milliárd forinttal jelent kevesebbet a költségvetésben – tette hozzá.

Üdvözölte ugyanakkor, hogy az eddigi visszajelzések szerint a béremelések átlaga jövőre is számos ágazatban meghaladhatja a 10 százalékot.

A legfontosabb feladat most a foglalkoztatási szint fenntartása, hiszen az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon,

a munkanélküliség aránya alig több mint 3,5 százalék – mondta Czomba Sándor, aki ehhez az érdekképviseletek segítségét kérte, egyben hatékony támogatást ígért mindenkinek, aki képes munkát adni vagy munkát vállalni.

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke közölte, hogy a munkavállalói szervezetek a megállapodásban foglaltaknál jelentősebb béremelést akartak, de a gazdasági nehézségek miatt bizonytalan, hogy a munkaadók képesek lennének-e erre.

A felek ugyanakkor kötelezettséget vállaltak az újratárgyalásra, amennyiben a gazdasági növekedés vagy az infláció alakulása az év közben módosítást indokolna – tette hozzá Doszpolyné Mészáros Melinda, aki szerint most a reálbérek megőrzése és a legalacsonyabb jövedelműek helyzetének a javítása a legfontosabb feladat.

A munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során az infláció várható alakulását vették alapul.

A következő 1 évre nem lehet pontos becslést készíteni, ám ilyen bizonytalan helyzetben muszáj legalább a legalacsonyabb keresetekről megállapodni

– hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán.

Az érdekképviselet vezetője sikeresnek értékelte a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának idei egyeztetését, és eddigi, idén 10 éves tevékenységét. „Az itt született megállapodások minden évben több millió ember életét befolyásolják, és meghatározzák a magyar gazdaság jövőjét” – fogalmazott.

A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelését szabályozó megegyezést a felszólalókon kívül a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke, Holecz Gábor, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára Perlusz László látta el kézjegyével.

Elindult a globális infláció csökkenése, az infláció túl van a csúcson, Magyarországon jövő év végére lehet ismét egyszámjegyű a fogyasztói árak növekedési üteme – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.

Úgy vélte, a jövő év első hónapjaiban elhúzódó tetőzés jellemezheti az inflációt.

Az MTI kérdésére közölte, hogy az infláció decemberben még emelkedik Magyarországon, két hatás eredőjeként: az üzemanyagokra vonatkozó ársapka eltörlése 2,5 százalékpontot jelent, ennek 80 százaléka, 2 százalékpont érvényesül már a decemberi inflációs adatban, a másik hatás pedig az átárazások magas mértéke. A decemberi infláció 26-27 százalék közötti tartományban alakulhat, és hasonló maradhat 2023 első negyedévében – mondta a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a jegybank célzott intézkedései eredményesen mérsékelték a piaci kockázatokat, a kamatkondíciók jelenlegi szinte biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.
Az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul: 2022-ben 14,5-14,7 százalék, 2023-ban 15,0-19,5 százalék lehet. Az infláció 2023 végére egyszámjegyűre mérséklődik a jegybank várakozása szerint, 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az alelnök az előrejelzésben a legnagyobb kockázati forrásnak továbbra is az orosz-ukrán konfliktust nevezte.

Az idén a jegybank 4,5-5 százalékos GDP-növekedést vár, ezt a növekedési ütem érdemi lassulása követi 2023-ban, amikor 0,5-1,5 százalék lehet a növekedés. Ugyanakkor a GDP lassulásához mérten a munkaerőpiacot kisebb kilengések jellemzik majd, a munkaerőpiac helyzete stabil.

Az új exportkapacitásokkal az ország külpiaci részesedése emelkedik, és a nettó export javulása várható. A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása elindult, a mérleg hiánya 2023-tól tovább mérséklődik, mert a belföldi kereslet lassul, az energiaárak kedvezőbbek, és az exportértékesítés is segít. Az energiaegyenleg nélküli mérleg aktívumot mutatott már az elmúlt hónapokban is – jegyezte meg a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás ismertetése szerint bár a legtöbb előrejelzés alapján megindult a globális infláció csökkenése, a konjunktúra érdemi lassulása még most következik, ez a 2023-as évet érinti. Az MNB elemzése szerint a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett, a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre.

Kitért arra, hogy az MNB a menetrendnek megfelelően megtartja a diszkontkötvény-aukciókat, a betéti tendereket, és az eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereket. Az október közepén bevezetett eszközeit a jegybank a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza, a pénzpiaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak. Kedvező fejleménynek nevezte az EU-megállapodást, és a folyó fizetési mérleg javulását.

Virág Barnabás az MTI kérdésére elmondta: 2023-ban a belső keresleti tételek helyett az export lehet az, amivel a magyar gazdaság megőrizheti a növekedését, és a pozitív tartományban tarthatja. „Európában minden gazdaság azzal küzd, hogy a 2023-as évet pozitív szaldóval ki tudja hozni” – mondta. Úgy vélte, a belső kereslet majd 2024-2025-től kapcsolódhat be újra a növekedésbe.

Arra a felvetésre, hogy terveznek-e újabb jegybanki programokat a hitelezés támogatásához, azt mondta: óvatosabban nyújtanak a bankok új hiteleket, szigorodnak a feltételek, a lakosság pedig óvatosabban vesz fel hitelt. A mostani magas inflációs közegben a legfontosabb feladat az infláció megtörése, és a pálya csökkenő szakaszának minél gyorsabb elérése, ezt követheti minden más kérdés, így a hitelpiacok ösztönzése – mondta.

Tartósan maradnak a szigorú monetáris kondíciók, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatdöntést követően kiadott közleményében kedden.

A tájékoztatás szerint az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza.

A tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő eléréséhez. Folyamatosan értékelik a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén megteszik a megfelelő lépéseket – közölték.

Azt is kiemelték, hogy az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, miközben a monetáris szigorítás a bankközi likviditás szűkítésével tovább folytatódik. Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tartott a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megkezdődtek az év végén átnyúló futamidejű, eurolikviditást nyújtó devizaswaptenderek és diszkontkötvény-aukciók. Az MNB az aktív piaci jelenléttel erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

Felidézik: a jegybank október közepén hozott célzott intézkedései a gyorsan változó kockázati környezetben erősítették a pénzpiaci stabilitást. Az egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek. Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

A közlemény szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.

2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5, a maginfláció 23,9 százalék volt. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

Az üzemanyagokra érvényes ársapka kivezetése és a vártnál magasabb élelmiszer-infláció miatt az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest érdemben magasabban alakul – jelezte az MNB. Úgy vélik, a jövő év elejétől az infláció lassulását külső és belső tényezők is támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése, az értékláncokban lévő feszültségek oldódása és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt.

A belső tényezők közül az adóintézkedések bázishatásának kifutása, illetve a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, a mutató 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését – írta az MNB. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 74 százalék közelébe csökken. Az őszi hónapokban a gázárak mérséklődésével és a belső kereslet alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése.

A jegybank szerint 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete és az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás gyors javulást eredményezhet. A normalizálódó világgazdasági környezet és cserearányok, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, ami a folyó fizetési mérleg hiányának további csökkenését eredményezi. A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadása jelentősen mérsékelte az európai uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságot – mutat rá a jegybank.