Így pusztítja Európát a háborús infláció

Az uniós klímavédelmi célok részeként az európai légitársaságoknak több pénzt kellene fizetniük a szén-dioxid-kibocsátásért, és legkésőbb 2025-ig 2 százaléknyi öko-kerozint kell belekeverniük a felhasznált üzemenyagba. A Bild cikke szerint emiatt például  egy Düsseldorf–Palma de Mallorca repülőút (1300 km) 58 euró körüli összeggel, mintegy 20 ezer forinttal drágulna. Csakhogy az EU-n kívüli országok légitársaságait nem érintik az új szabályok, ami számukra ár- és versenyelőnyt jelent.

Hosszú útvonalakon (pl. Barcelonától Frankfurton át Tokióig) az uniós légitársaságoknak, például a Lufthansának vagy az Air France-nak akár 200 euróval magasabb klímavédelmi díjat kellene fizetniük. De ha ugyanezt az utat a Turkish Airlines repüli, akkor a török társaságnak csak 20 eurós felárral kell számolnia.
Carsten Spohr, a Lufthansa főnöke felszólította a német szövetségi kormányt, hogy lépjen közbe. Spohr azt mondja: 

Más költség is növeli az árakat

„A légitársaságok összkiadásának jelentős részét az üzemanyagköltség adja. Ez a szám valahol a teljes kiadások 22% és 38% között mozog” – írja a  travelhacker.eu portál. Mivel a kőolaj értéke folyamatosan ingadozik fel és le, ezért ezt a kiadást nem lehet előre számszerűsíteni.
A fapados légitársaságok eddig ügyesen kompenzálták az üzemanyagok áremelkedését. A bevételkiesésüket úgy oldották meg, hogy megemelték a rejtett költségeiket. Az együtt utazó embereket szétültették, hogy mindenképp vásároljanak egymás melletti helyjegyet. A hagyományos kézipoggyász méretet eltörölték és csak a kis hátizsák méretű kézipoggyászt hagyták meg ingyenesnek. 

A hagyományos légitársaságok még rosszabb helyzetben vannak, mint a fapados cégek. A klasszikus légitársaságok sokkal öregebb repülőgépeket működtetnek és ezek fogyasztása is jelentősen magasabb. Ami az utasokat illeti: pánikra egyelőre nincs ok. A repülőjegyek ára nem nő a kétszeresére egyik napról a másikra. Azzal viszont számolni kell a gyakori légiutasoknak, hogy 15-20 százalékos áremelkedés könnyedén megjelenhet 2023-ra. Szóval az már most biztos, hogy jobb, ha az ember nekiáll spórolni a szűkösebb időkre.

Rendkívül jó az időjárás a karácsonyi ünnepek kezdetén Olaszországban, 17 millió olasz indul útnak, tavalyhoz képest kétszeresére nőtt a szállodai szobafoglalások száma a Confcooperative szövetkezeti szövetség pénteken közölt adatai szerint. Mintegy 10 millióan azonban szegénységben töltik az ünnepeket.

Az iskolai téli szünet péntekre eső első napján megindultak a családok, amelyeknek a többsége autóval utazik. Az ünnepek olasz szokás szerint december 24-én késő este kezdődnek, a családok december 25-én tartják a karácsonyi ebédet.

A római Leonardo Da Vinci, más nevén fiumicinói repülőtéren január 8-ig 1,7 millió utassal számolnak. Tavaly egész évben 11 milliós volt a légikikötő forgalma. Az idei év végét a két római repülőtér csaknem 33 millió utassal zárja, ami továbbra is kevesebb a pandémia előtti 2019-es karácsonykor mért 50 milliós forgalomnál.

A fiumicinói légikikötő az első Olaszországban, amely idén karácsonykor bevezette a fémdetektoros utasellenőrzés előzetes lefoglalásának lehetőségét, ami ingyenes.

Tavaly karácsonyhoz képest több mint 57 százalékkal nőtt a külföldi látogatók száma, elsősorban amerikai, német és brit turisták érkeztek többen. A szállodai szobák 60 százaléka foglalt, a szilveszteri foglalások a tavalyi kétszeresére ugrottak.

A Confcooperative számításai azt mutatják, hogy az olaszok 2,5 milliárd eurót költenek az ünnepi asztalra. Háromszáz millióval többet mint tavaly, amit elsősorban a tizenkét százalékos inflációval magyaráznak. A kiadások mértéke kétszáz millióval alatta marad a 2019-esnek.

A legtöbbet, 415 millió eurót pezsgőre és habzóborra, több mint 390 milliót halra és a tenger gyümölcseire költenek. Hatvanmillió üveg pezsgőt bontanak majd ki. A rászorulókat segítő egyházi és világi szervezetek adatai szerint már tízmillió olasz él szegénységben, több mint felük mélyszegénységben. Az utóbbiak száma több mint egymillióval nőtt 2019 óta.

Negyvenedik évfordulóját tartja a Szent Egyed közösség hagyománya, amelynek keretében december 25-én délben a városok templomaiban és más helyszínein a rászorulókat várják ünnepi ebédre. Milánóban ezer embert tudnak fogadni.

A Mindennapi kenyér nevű milánói nonprofit szervezet konyhái előtt már az ünnepek előtt napi több mint négyezer ember állt sorba egy tál meleg ételért.

A Rómában utcán élők számáról ősszel közölt adat szerint 16 ezer a hajléktalan, de az egyházi és világi intézmények éjszakánként csak 400 főnek tudnak szállást biztosítani.

A meteorológiai előrejelzések rendkívüli jó időt jósolnak az ünnepekre: a legmelegebb Szicíliában lesz, ahol 20 Celsius-foknál is magasabb értékek lehetségesek. Hosszú lesz a téli szünet, mivel az oktatási intézmények csak Vízkereszt után, január 9-én nyitnak újra.

Egyre nagyobb a megélhetési válság Olaszországban is. A felmérések azt mutatják, hogy az emberek a jövedelmük egyre nagyobb részét költik a rezsire. A válságot nehezíti, hogy negyven éve nem volt akkora a pénzromlás, mint most, ezért az olasz családok kevesebbet költenek karácsonykor, mint korábban – számoltak be róla az M1 Híradójában.

„A számok azt mutatják, hogy az olasz dolgozók fele a 13. havi fizetését a villany- és gázszámlák kifizetésére fogja fordítani, és tíz év óta először lesz a legalacsonyabb a karácsonyra fordított fejenkénti összeg, mindössze 157 euró. Összehasonlítva a pandémia előtti időszakkal, akkor az olaszok több száz eurót költöttek” – számolt be Sárközi Júlia, az M1 római tudósítója.

A német központi bank vezetője, Joachim Nagel szerint 2024-ig is eltarthat, mire az infláció jelentősen csökkenni fog, ugyanis időbe telik, amíg a magasabb kamatlábak hatása érvényesül.

A német Bundesbank elnöke kedden jelentette be, hogy várhatóan több mint egy évbe telik majd, mire az infláció elfogadható szintre csökken – számolt be a Deutsche Welle hírportál.

Joachim Nagel, a jegybank vezetője is azt jósolta, hogy az éves infláció 2023-ban még mindig 7 százalékos lesz, mivel az magasabb kamatok hatása csak hosszabb idő elteltével fejti ki a kívánt hatást.

Mire számíthat a német jegybank?

A jegybank vezetője jövőre Németországban csökkenő inflációra számít, azonban kiemelte, szükséges, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tovább emelje a kamatokat.

„Még eltart egy ideig, amíg az infláció visszatér oda, ahová tartozik, vagyis a 2 százalékos szintre. Ez azt jelenti, hogy továbbra is nehéz hónapokra számíthatunk”

– fogalmazott Joachim Nagel. A szakértő továbbá hangsúlyozta, hogy 18 hónap és két év közötti időbe telik, amíg a kamatemelések teljes mértékben hatni fognak, „ezért most türelemre van szükség”.

A bankfőnök szerint az Európai Központi Bank idén már négy kamatemelést alkalmazott az infláció miatt. „A kamatemelések folytatódni fognak. Egy bizonyos utat már megtettünk, de még több fog következni” – mondta és hozzátette: Decemberben az inflációs ráták csökkenésére lehet számítani, mivel a német kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel a vállalkozások és a fogyasztók megsegítését szolgálja az emelkedő energiaárak miatt.

Kamatemelések sora jöhet

Az EKB a múlt héten 0,5 százalékponttal 2,5 százalékra emelte a fő kamatlábat, amelyet először júliusban emelt az évek óta tartó nulla százalékos rekordalacsony szintről.

Az ukrán-orosz háborút követő magasabb energiaköltségek miatt megugró fogyasztói árak arra késztették az Európai Központi Bankot, hogy változtasson a hitelfelvételi költségekre vonatkozó politikáján.

Bár a magasabb kamatlábakat az infláció kordában tartásának kulcsfontosságú eszközének tekintik, a gazdaságra is terhet rónak azáltal, hogy a vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelek visszafizetése megdrágul

– hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle.

Az EKB legutóbbi előrejelzése szerint az eurózóna éves átlagos inflációs rátája 2022-ben 8,4 százalék lesz, jövőre 6,3 százalékra, 2024-ben pedig 3,4 százalékra csökkenhet.

A világháború vége óta nem látott mértékben, átlagosan 14,4 százalékkal nőttek átlagosan az élelmiszerárárak Ausztriában – derül ki az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) pénteken közzétett elemzéséből. Egyes termékek még ennél is jobban drágultak, egy csomag vajért például 37 százalékkal, egy liter napraforgóolajért pedig közel 30 százalékkal kell többet fizetni nyugati szomszédunknál, mint tavaly ilyenkor.

Novemberben egy csomag vaj ára 37 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az étolaj ára átlagosan csaknem 27 százalékkal emelkedett. A tej, a sajt és a tojás átlagosan 21 százalékkal kerülnek többe, ezt követi a húsfélék és az alkoholmentes italok (16 százalék), valamint a kenyér- és a zöldségfélék (15 százalék) drágulása – derül ki a Kronen Zeitung internetes kiadásán megjelent beszámolóból.

A gyümölcsök árának emelkedése viszonylag szerény, 5,5 százalékos volt az osztrák statisztikai hivatal szerint.

A karácsonyra készülődve az osztrák vásárlóknak átlagosan 14,4 százalékkal mélyebben kell a zsebünkbe nyúlniuk a napi bevásárláshoz, mint 2021-ben.

Ezt az úgynevezett mikro-árukosárral mérik, amely húsz olyan hétköznapi élelmiszert tartalmaz, mint például a péksütemények, a burgonya, a gouda típusú sajt, az üveges sör, a fagyasztott pizza és a kávéházi melange.

„A magas energia- és nyersanyagárak miatt számos termék, például a gabonafélék ára emelkedett, amit a kereskedők áthárítanak a vevőkre”

– fejtette ki a Kronen Zeitungnak Josef Baumgartner, a Wifo gazdaságkutató intézet szakértője.

Az osztrák gazdasági elemzők borúlátók a jövőt illetően: véleményük szerint az infláció, amely októberben 10,6 százalékos volt, 2023-ban sem fog csökkenni Ausztriában.

A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Kiemelte: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. „Ez egy tragédia” – fogalmazott.

Nem „valamiféle egyensúlytalanságról” van szó, ez egy finanszírozási kérdés – mondta.

Magyarországot stabil gazdasággal érte a jelenlegi válság, nem volt túlköltekezés vagy túlfogyasztás és hatékonytalan beruházások sem,

hanem a cserearányok romlottak az energiaköltségek miatt – tette hozzá.

Az energiaszámla finanszírozása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére elérheti a 8 százalékot – mutatott rá utalva arra, hogy az egyenleg nulla lenne, ha az árak a korábban megszokott szinten maradtak volna. Azt is hozzátette, hogy miután az ország exportja gyorsabban emelkedik, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg is a pozitív tartományba került volna a régi energiaárakkal.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról „lefordul”, erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egyszámjegyű lesz az áremelkedés mértéke. Éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre – húzta alá.

A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gáz és az áram ára Európában öt-hatszorosa az amerikainak, ami a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette: a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve „egy régióra, Európára asszociálunk”.

Figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást.

Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással,

át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.

A működő tőke (FDI) kihelyezésénél a következő időszakban már nem a jó áron elérhető munkaerő lesz az elsődleges szempont, hanem az energia rendelkezésre állása és annak költsége – húzta alá utalva arra, hogy a meglévő beruházások megtartása miatt is kulcsfontosságú a kérdés.

A kormány azon dolgozik, hogy a családok mellett a vállalatoknak is védvonalakat állítson fel, utóbbiak részére 2000 milliárd forintos csomagot dolgoztak ki. A cégeknek segítenek például a Széchenyi program lehetőségei, az energiaintenzív ágazatok támogatása, a gyármentő program, a kamatstop, az Exim és az MFB konstrukciói – összegezte Nagy Márton a konferencián.

Elindult a globális infláció csökkenése, az infláció túl van a csúcson, Magyarországon jövő év végére lehet ismét egyszámjegyű a fogyasztói árak növekedési üteme – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.

Úgy vélte, a jövő év első hónapjaiban elhúzódó tetőzés jellemezheti az inflációt.

Az MTI kérdésére közölte, hogy az infláció decemberben még emelkedik Magyarországon, két hatás eredőjeként: az üzemanyagokra vonatkozó ársapka eltörlése 2,5 százalékpontot jelent, ennek 80 százaléka, 2 százalékpont érvényesül már a decemberi inflációs adatban, a másik hatás pedig az átárazások magas mértéke. A decemberi infláció 26-27 százalék közötti tartományban alakulhat, és hasonló maradhat 2023 első negyedévében – mondta a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a jegybank célzott intézkedései eredményesen mérsékelték a piaci kockázatokat, a kamatkondíciók jelenlegi szinte biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.
Az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul: 2022-ben 14,5-14,7 százalék, 2023-ban 15,0-19,5 százalék lehet. Az infláció 2023 végére egyszámjegyűre mérséklődik a jegybank várakozása szerint, 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az alelnök az előrejelzésben a legnagyobb kockázati forrásnak továbbra is az orosz-ukrán konfliktust nevezte.

Az idén a jegybank 4,5-5 százalékos GDP-növekedést vár, ezt a növekedési ütem érdemi lassulása követi 2023-ban, amikor 0,5-1,5 százalék lehet a növekedés. Ugyanakkor a GDP lassulásához mérten a munkaerőpiacot kisebb kilengések jellemzik majd, a munkaerőpiac helyzete stabil.

Az új exportkapacitásokkal az ország külpiaci részesedése emelkedik, és a nettó export javulása várható. A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása elindult, a mérleg hiánya 2023-tól tovább mérséklődik, mert a belföldi kereslet lassul, az energiaárak kedvezőbbek, és az exportértékesítés is segít. Az energiaegyenleg nélküli mérleg aktívumot mutatott már az elmúlt hónapokban is – jegyezte meg a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás ismertetése szerint bár a legtöbb előrejelzés alapján megindult a globális infláció csökkenése, a konjunktúra érdemi lassulása még most következik, ez a 2023-as évet érinti. Az MNB elemzése szerint a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett, a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre.

Kitért arra, hogy az MNB a menetrendnek megfelelően megtartja a diszkontkötvény-aukciókat, a betéti tendereket, és az eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereket. Az október közepén bevezetett eszközeit a jegybank a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza, a pénzpiaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak. Kedvező fejleménynek nevezte az EU-megállapodást, és a folyó fizetési mérleg javulását.

Virág Barnabás az MTI kérdésére elmondta: 2023-ban a belső keresleti tételek helyett az export lehet az, amivel a magyar gazdaság megőrizheti a növekedését, és a pozitív tartományban tarthatja. „Európában minden gazdaság azzal küzd, hogy a 2023-as évet pozitív szaldóval ki tudja hozni” – mondta. Úgy vélte, a belső kereslet majd 2024-2025-től kapcsolódhat be újra a növekedésbe.

Arra a felvetésre, hogy terveznek-e újabb jegybanki programokat a hitelezés támogatásához, azt mondta: óvatosabban nyújtanak a bankok új hiteleket, szigorodnak a feltételek, a lakosság pedig óvatosabban vesz fel hitelt. A mostani magas inflációs közegben a legfontosabb feladat az infláció megtörése, és a pálya csökkenő szakaszának minél gyorsabb elérése, ezt követheti minden más kérdés, így a hitelpiacok ösztönzése – mondta