Magyar Péter adócsomagja: Minimum 1 millió család kerülne nehezebb helyzetbe

Nézzük a megszorító csomag főbb pontjait, és azok családokra gyakorolt hatását. Magyarországon valamivel több mint egymillió családban 1,7 millió gyermek nevelkedik, és a családi költségvetés a szülők jövedelméből, valamint az ehhez társuló támogatásokból áll.

Mint korábban írtuk: a Tisza a tervek szerint  progressszív, 22-33%-os szja-emelést vezetne be, 

• amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója, és ez
• az átlagfizetésekből évente akár több százezer forintot is elvinne.

A munkavállalók adó- és járulékterheinek átalakítása különösen jelentősen terhelné a gyermekes családokat. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó szerint az átlagkereset reálértéke ma mintegy 80 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. Magyar Péterék tervezete visszafordítaná, és növelhetné a gyermekvállalás anyagi terheit.

Kiderült az is, hogy a Tisza 30%-50%-kal csökkentené a családi adókedvezményeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar család minden gyermek után ennyivel kevesebb adókedvezményt tudna érvényesíteni. 

Az egészségügy fizetőssé tétele is szerepel a Tisza tervezetében. A magánbiztosítókat beengednék az egészségbiztosítási piacra, Takács Péter államtitkár szerint a társadalombiztosítási kassza 4000 milliárd forint évente, ennek kiszervezése, privatizálása nagy üzlet annak, aki megkapja. Magyar Péterék terve szerint lenne egy biztosítási alapkosár, de minden másért fizetni kell, ám ha nincs magánbiztosítása az embernek, bekerül a szegények egészségügyi rendszerébe, ami kettészakítaná az országot. Lényegében, aki nem fizetne a magánbiztosítónak, az egyszerűen nem kapna ellátást. Csak a sürgősségi ellátás maradna ingyen.

Az Alapjogokért Központ szerint Magyar Péterék népnyúzó sokkterápiára készülnek, amely veszélyezteti a magyar családok megélhetését. A Nézőpont Intézet úgy látja, hogy a Tisza tervezete súlyosan eladósítaná az országot, ami a magyar családok, a munkavállalók terheit növelné. Szalai Piroska részletes elemzésében arra mutat rá, a javasolt intézkedések mind rövid, mind hosszú távon jelentős terheket róna a családokra és a gazdaság különböző szereplőire. A lehetséges hatások között szerepel a gyermekvállalási kedv csökkenése, annak minden káros társadalmi, gazdasági következményével együtt.

Hosszú évek munkáját teheti semmissé a visszatérő baloldali megszorítás. A Tisza Párt meg akarja adóztatni a mostani és a jövőbeni nyugdíjasokat, és el akarja törölni az állami nyugdíjellátást. Erre hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert parlamenti államtitkár.

Nem véletlenül mondták a Tisza Párt vezetői, hogy a választásokig nem beszélhetnek semmiről, hiszen akkor megbuknak. Zsigó Róbert Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese Facebook-videóban hívta fel a figyelmet, hogy ha nem vigyázunk, egy kemény, baloldali megszorításnak eshet áldozatául a magyar nyugdíjrendszer. 

A Tisza Párt megszorító csomagja – egy rossz döntés és mindez valósággá válhat

A napokban került nyilvánosságra a Tisza Párt megszorító csomagja. Nem is csoda, hogy ezt el akarták titkolni a választásokig, hiszen ha az emberek ezt részletesen megismernék, a párt azonnal elbukna. A tervük minden dolgozót és minden nyugdíjast érint, és közvetlen veszélyt jelent. A Tisza ugyanis meg akarja adóztatni a mai nyugdíjasokat, a jövőbeni nyugdíjasokat, és megszüntetné az állami nyugdíjellátást.

Zsigó Róbert leleplezte a Tisza Párt tervét, felhívva a figyelmet, hogy a munka után járó nyugdíj is veszélybe kerülhet.

– fogalmazott Zsigó Róbert. Kiemelte azt is, hogy a baloldal mindig készségesen hajt be pénzt emberektől Brüsszel és a külföldi pénzcsoportok elvárása szerint. Az államtitkár kitért a következményekre és a nyugdíjak megadóztatására is. 

A Tisza előkészítette a nyugdíjak megadóztatását is; 20 százalékos nyugdíjadót vetnének ki az öregségi és az özvegyi nyugdíjakra is, ez pedig egy átlag nyugdíjasnak havi 49 ezer forintos elvonást jelentene. 

– zárja meglátásait Zsigó Róbert. 

A Tisza-csomag minden korábbinál durvább adóemelést zúdítana a magyar dolgozókra: brutális adóemelés, megvont kedvezmények, új járulékok és csökkenő nettó bérek. A tervezet olyan mértékű megszorítást vetítene előre, amely még a Bokros-csomagot is felülmúlná, és rövid időn belül megélhetési válságot idézne elő, tíz- és százezrek megélhetését sodorva veszélybe – közölte a Mandiner.

A lap emlékeztetett, hogy az Index nemrégiben két cikkben mutatta be a Tisza Párt Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram című, több száz oldalas tervezetét, amely valójában egy brutális baloldali megszorítócsomagnak tűnik. A párt elnöke azonnal cáfolta és tagadta, hogy az írás a saját programjuk lenne, azonban azóta sem mutatták be a párt hiteles elképzeléseit az adózással kapcsolatban. A dokumentumhoz hasonló tervekről korábban több vezetőjük és szakértőjük is beszélt, többek között az alelnök, a gazdasági munkacsoport vezetője, illetve a Tisza-szigetek rendezvényeinek számos előadója.

Mint írják, a terv a korábbi baloldali megszorításoknál – még a rossz emlékű Bokros-csomagnál is – jóval nagyobb, a társadalom legszélesebb rétegeit sújtó elvonásrendszer lenne. A lakosság minden csoportjára kiterjedne: megsarcolni tervezné a gyermekeseket, az özvegyeket, a nyugdíjasokat, a fiatalokat és az idősebbeket, az alkalmazottakat és a vállalkozókat, azokat, akiknek van ingatlanuk vagy épp most gyűjtenek lakásra, így megtakarítással rendelkeznek — sőt még a kutya- és macskatulajdonosokat is.

Korábban már írt arról  Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, hogy a családok esetében is végzetes dominóhatást indítana el a Tisza-terv. Azt járta körbe, mi várna a munkavállalókra, ha a Tisza-csomag életbe lépne. Az Index által közzétett tervezetből az alábbiakat emelte ki:

1. progresszív szja-rendszer bevezetése: 417 ezer forint feletti keresetnél 22 százalékos, 1,25 millió forint felett pedig 33 százalékos adókötelezettség,
2. a családi adókedvezmények csökkentése: a középső adókulcs esetén a jelenlegi kedvezmény 30 százalékát, a felső adókulcsnál pedig az 50 százalékát törölnék el,
3. új munkavállalói és munkáltatói járulékrendszer: számos új, összességében az eddiginél nagyobb járulékkötelezettség bevezetésével.

Progresszív szja-rendszer bevezetése

Szalai Piroska szerint a munkavállalók legnagyobb része kifejezetten rosszul járna a tervezett progresszív szja-rendszerrel. Már a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért kereső munkavállalók jelentős csoportja is eléri a 417 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet, mivel az alapbéren felüli minden rendszeres és nem rendszeres jövedelem növeli az összevont adóalapot.

Mint írja, a KSH 2024. évi adatai alapján az egész évre vonatkoztatott bruttó havi átlagkereset nemzetgazdasági szinten 17 százalékkal haladta meg a bruttó októberi átlagbért. Hozzáteszi, hogy a korábbi években ez az eltérés többször elérte a 20 százalékot is. A jövő évi, 373 200 forintos garantált bérminimum alapbér mellett a 22 százalékos adósáv 417 ezer forintos határa mindössze 11,7 százalékkal magasabb.

„Ebből következik, hogy azok a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók, akik a számukra törvényben előírt legalacsonyabb munkabérre vannak bejelentve, már átlagosnál alacsonyabb, alapbéren felüli kereset esetén is átlépnek a középső adósávba”

– fogalmazott Szalai Piroska, megjegyezve, hogy a mediánkeresetű munkavállaló éves szinten 145 600 forinttal, az átlagkeresetű pedig 271 810 forinttal járna rosszabbul, mint a jelenlegi adószabályok mellett.

A főtanácsadó emlékeztetett, hogy már a tavalyi évben minden pedagógusszakma átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag felett volt, továbbá számos olyan foglalkozás létezik, ahol az átlagkereset jóval meghaladja az 1,25 millió forintot – például az orvosok esetében. Egy átlagkeresetű szakorvosnak évente több mint 3 millió forinttal csökkenne a nettó fizetése ilyen adószabályok mellett – tette hozzá. Mint írja,

a sávos adórendszer a produktivitást bünteti: azt üzeni, hogy minél többet keres valaki, annál nagyobb arányban vonják el a jövedelmét.

Azt is megjegyzi, hogy az egysávos, lineáris adórendszerben a magasabb jövedelműek a nagyobb keresetük miatt így is jóval több adót fizetnek, ugyanakkor a rendszer kiszámítható: ha valaki többet dolgozik, biztos lehet benne, hogy több is marad nála, nem kell „okosban megoldani” semmit, és a költségvetésbe is több adó folyik be.

Családi adókedvezmények csökkentése és a mentességek eltörlése

Szalai Piroska emlékeztetett, hogy a fenti számítások a kedvezmények és mentességek nélküli munkavállalókra vonatkoztak. 2026 januárjára már közel 800 ezren lesznek jogosultak adómentességre, és további egymillióan családi adókedvezményre. A tervek a mentességeket megszüntetnék, a családi kedvezményeket pedig jelentősen csökkentenék. A jelenlegi családi kedvezmények csak a 417 ezer forintos sávhatárig maradnának érvényben; felette a középső sávban 30 százalékkal, a felső sávban pedig 50 százalékkal csökkennének. Így például egy medián- vagy átlagkeresetű, kétgyermekes szülő évente 288 ezer forintot veszítene csupán a családi kedvezmény csökkentése miatt, a megemelt adókulcs okozta többletteher felett, míg egy háromgyermekes szülő esetében ez az összeg közel 712 800 forint lenne.

Ha hozzászámoljuk az anyák és a fiatalok adómentességének megszüntetését is, akkor a 417 ezer forintos sávhatáron kereső, jelenleg mentességre jogosult munkavállalónak több mint 750 ezer forinttal csökkenne a nettó keresete; a 30 év alattiak korcsoportjának átlagkeresete esetén ez már közel 1,3 millió forintot jelentene, a nemzetgazdasági átlagkeresetűek esetében pedig 1,6 millió forintot.

Hozzáteszi, hogy az az átlagkeresetű, egygyermekes család, ahol az édesanya 30 év alatti, 1,63 millió forinttal, a kétgyermekes, 40 év alatti édesanya családja már 2,16 millió forinttal, a háromgyermekesek pedig közel 2,6 millió forinttal kaphatnának nettóban kevesebbet a Tisza tervei szerint, mint a januártól érvényes szabályok mellett.

Új munkavállalói és munkáltatói járulékrendszer, számos új, összességében az eddiginél nagyobb járulékkötelezettség bevezetése

A Tisza meg akarja szüntetni az állami ingyenes egészségügyi ellátást – még a gyermekeknél is! – és az állami nyugdíjat. Kötelező magánbiztosítást akarnak fizettetni a dolgozókkal. Új, magasabb munkavállalói és munkáltatói járulékokat terveznek bevezetni. Magyarul:

nemcsak magasabb szja, hanem további magasabb adók is csökkentenék a fizetéseket.

Az Index által ismertetett tervek szerint a jelenlegi 18,5 százalékos tb-járulékot és a munkáltatói 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is átalakítanák. Teljesen új járulékokat vezetnének be, ami egy teljesen új közteherviselési rendszert jelentene. A terv a következő új járulékfajtákat említi:

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék,
• nyugdíjszolidaritási járulék: 2,5 százalék,
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék,
• szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék,
• bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék.

Az anyagból nem egyértelmű, hogy mely tételeket a munkavállalónak és melyeket a munkáltatónak kellene fizetnie, de már az a tény, hogy a jelenleg nagyon egyszerűen kalkulálható tb-járulékhoz is hozzá kívánnak nyúlni, előrevetít egy nagyobb adminisztrációs teherrel járó, kaotikus rendszert, amely jóval nagyobb terhet jelentene mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak.

A Tisza-csomag visszahozza a 2010 előtti káoszt a munka világába

Szalai Piroska úgy látja, ez a terv ismét szétrombolná a magyar munkaerőpiacot; ugyanolyan kaotikus és nehezen kalkulálható lenne, mint 2010 előtt volt. Ez egyértelműen többletköltséget okozna a munkáltatóknak, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak, vagyis az 50 fő alatti cégeknek, ahol általában nincs főállású HR-munkatárs, és ezeket a feladatokat külső szolgáltatók látják el.

„Már önmagában a progresszív adórendszer bevezetése is 3 százalékos keresetcsökkenést jelentene mediánkereset esetén, és 4,5 százalékosat átlagkereset mellett, amit a munkáltatók nagyon kis része tudna év közben kompenzálni. Tehát számolnunk kell a reálkeresetek csökkenésével. Ha a kedvezményeket is figyelembe vesszük, akkor bőven 10–15 százalékos csökkenéssel kell számolni nemzetgazdasági szinten, ami már a fogyasztás és a megtakarítások visszaesését eredményezné. Ekkora keresetcsökkenés önmagában is recesszióhoz vezetne. Pedig ez a három tétel csupán töredéke a dokumentumban szereplő terveknek” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó, aki szerint a progresszív adórendszer, a kedvezmények csökkentése és a mentességek eltörlése a lakosság vásárlóerejének olyan mértékű szűkülését okozná, amit a teljes nemzetgazdaság megérezne.

„Beszéljünk nyíltan! Ha jövő tavasszal nem állítjuk meg a Tisza tudatos és tervszerű társadalmi és gazdasági rombolását, akkor abba nagyon rövid időn belül mindannyian belerokkanunk. Az elmúlt évtizedekben már annyiszor kivéreztettek bennünket — nem kérjük még egyszer!”

– írta Szalai Piroska.