Odalesz a jóléti társadalom?

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.

A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.

A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.

Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.

Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.

Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.

Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.

Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.

A Tafel Deutschland Németország egyik legnagyobb társadalmi-ökológiai mozgalma. Évente körülbelül 265 000 tonna élelmiszert gyűjtenek be az adományozó vállalatoknál, kereskedőknél, termelőknél felgyülemlett felesleges, de még fogyasztható termékekből, amit több mint kétmillió embernek adnak tovább,  hozzájárulva ezzel a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkentéséhez. Szükség is van a munkájukra, mert egyre többen vannak azok, akik az élelmiszerbank segítségével szerzik be napi táplálékukat – jelentette be a Német Élelmiszerbank egyesület.

A napokban a baden-württembergi szervezetek az ukrajnai háború miatti túlterhelésre figyelmeztettek. Az orosz támadás kezdete óta mintegy 50 százalékkal,  225 000-re nőtt az élelmiszer-adományoktól függő emberek száma – jelentette a Baden-Württembergi Élelmiszerbank igazgatósági tagja, Udo Engelhardt a Schwarzwälder Bote nevű lapmak .

Az egyes elosztóhelyek túlterheltségének elkerülése érdekében már szó esett a rászorulók befogadásának leállításáról. Arra kérte a politikusokat, hogy ne hagyják magukra az élelmiszerbankokat, hiszen azok nem akarnak és nem is lehetnek a segítségnyújtás utolsó állomásai. Legutóbb Észak-Rajna-Vesztfáliában figyelmeztettek a túlterhelésre. Az ukrajnai háború óta a látogatók száma 350 000-ről több mint félmillióra nőtt. Az ukrajnai menekültek mellett most sok nyugdíjas is élelmezéssegélyt vesz igénybe. A rászorulók 30 százaléka fiatal vagy kiskorú. A menekültek aránya 20, az idős embereké 26 százalék. Utóbbiak főként a kisnyugdíjasok közül kerülnek ki.
A dortmundi városi tanács egyik tagja, Jochen Brühl szerint az idősek elszegényedése már a közeljövőben egyre nagyobb problémát jelent majd Németországban. Úgy véli, a politikusoknak határozottabban kellene fellépniük a szegénység ellen. “Az élelmiszerbankok helyzete feszültebb, mint valaha” – mondta Brühl. Az önkéntesek “néha megállás nélkül dolgoznak, és stresszként élik meg, amikor nem tudnak segíteni az embereknek, mert nincs több étel, amit továbbadhatnának”. Néhány élelmiszerbank már kénytelen volt korlátozni szolgáltatásait. Saarbrückenben például hónapok óta regisztrásiós stop van. A vészhelyzet oka az élelmiszer iránti növekvő kereslet és az adományok csökkenése. Az általános élelmiszerhiány miatt egyre kevesebb termék marad meg a nagy kereskedelmi láncoknál, akik így egyre kevesebbet adományoznak. 

Sabine Altmeyer-Baumann, a Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidék élelmiszerbankjának elnöke szerint februárban az energiaárak meredek emelkedése miatt újabb hullám indult, március közepe óta pedig az ukrajnai háború elől menekülő családok is érkeznek. “Mindez egy olyan helyzetben történik, amikor élelmiszerhiány van” – mondta. Emellett az élelmiszerbankok Németország-szerte küzd a növekvő működési költségekkel is. A termékek hűtése és a szállítási költségek egyre drágábbak.

A Paritätischer Wohlfahrtsverband 2021 végétől készült tanulmánya szerint a németországi szegénységi ráta rekordot ért el a korona-járványban. A lakosság 16,1 százalékát – ami 13,4 millió embernek felel meg – szegénynek kellene tekinteni – áll a “Szegénység a járványban” című jelentésben.
A német élelmiszerbanknak több embert kell ellátnia, mint valaha. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) felmérése szerint 2020-ban 1,1 millió rászoruló volt az országban, most pedig úgy kalkulálnak, hogy ez a szám megduplázódik. 

Aggodalmát fejezte ki Németország versenyképessége miatt a dpa hírügynökségnek adott interjúban a Daimler Truck haszongépjármű-gyártó vállalat üzemi tanácsának elnöke. Michael Brecht átfogó terv kidolgozását várja el a politikusoktól az elektromobilitásra való átálláshoz, vállalatától pedig nagyobb beruházásokat a technológia meghonosítása érdekében.

„Nagyon aggódom Németország, mint ipari helyszín miatt” – jelentette ki Brecht a Deutsche Presse-Agentur (dpa) hírügynökségnek adott interjúban. Németország és Európa iparpolitikája szerinte nyomába sem ér a Kínában vagy az Egyesült Államokban folytatottnak. Ilyen sebességgel ez egész egyszerűen nem fog menni – mondta Brecht, utalva az e-mobilitás meghonosítása irányába tett intézkedésekre. „Reményét se látom annak, hogy megfelelő infrastruktúra épülne ki, amely lépést tudna tartani az igényekkel” – fogalmazott.

Véleménye szerint mindenki csak beszél egy átfogó terv szükségességéről, de eddig csak egyedi kezdeményezések történtek, nagy átfogó stratégia még nem született meg. Túlságosan szűklátókörűek vagyunk – mondta Brecht. A következő két-három évben gyakorlatilag minden nagyobb döntést meg kell hozni a kibocsátásmentes meghajtásokkal kapcsolatban – mondta. Ellenkező esetben Németország és Európa ipara tíz év múlva talán még gyengébb lehet, mint az átalakulás előtt.

Németország 2030-ra kitűzött klímacéljainak teljesítéséhez szerinte már most kész tervnek kellene lennie arról, hogy hol és mennyi töltőállomást kell létesíteni. „El nem tudom képzelni hogyan lehetne e nélkül megvalósítani a kitűzött célokat” – mondta.

Michael Brecht kulcsfontosságúnak tartja a saját akkumulátorgyártó ipar létrehozását is. Ez ugyanis elemi fontosságú lenne ahhoz, hogy a belső égésű motor fokozatos kiváltása után Németországban fenntartható módon lehessen munkahelyeket biztosítani.

A Daimler Truck üzemi tanácsának elnöke úgy látja, hogy az iparvállalatok a hatalmas beruházási igény miatt csak beszélnek a technológiai átállás szükségességéről, de nem merik megtenni a döntő lépést. Márpedig ha nem születik hamarosan döntés – mondta – akkor ezek a hatalmas beruházások máshol fognak megvalósulni. „Akkor pedig még vagy húsz évig fogunk itt belsőégésű motorokat gyártani, majd jöhet a dezindusztrializáció” – jegyezte meg.

„Versenyképes energiaárakra van szükségünk Németországban” – szögezte le Brecht. Az iparnak kiszámíthatóságra és megbízhatóságra van szüksége. “Ezen a téren az államnak kell beavatkoznia” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a villamos energia ára egyre inkább meghatározó versenyképességi tényezővé válik az ipari telephelyek számára.

A német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) szerdán azt közölte, hogy októberrel összevetve 20 ezerrel, 2,538 millióra nőtt a munkanélküliek száma, ami így már a hatodik egymást követő hónapban emelkedett.

A munkanélküliségi ráta 5,5 százalékról 5,6 százalékra, 2021 júliusa óta legmagasabb szintre nőtt novemberben, a szakértők az októberivel megegyező rátára számítottak novemberre.

Az országban a legmagasabb a munkanélküliséget Brémában (10,4 százalék) és Berlinben (8,9 százalék), a legalacsonyabbat pedig Bajorországban (3,3 százalék) mérték.

Az európai villamosenergia-hálózatok üzemeltetői kongatják a vészharangot a németországi és lengyelországi szénellátás miatt. Az üzemeltetők szempontjából az európai hálózatot valószínűleg januárban és februárban éri a legnagyobb terhelés.

Németország jelenleg nagy mennyiségű villamos energiát termel lignitből, és a fosszilis tüzelőanyag máshol is hiánypótló az energiaválságban. A hálózatüzemeltetők szerint – a lakosság után – már az energiatermelésben is szénhiány állhat be – írja Die Welt.

Lengyelországnak nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie a tél vége felé. Az ottani szénkészleteket nem szabad egész télen túlságosan kiaknázni – állítja csütörtökön közzétett előrejelzésében az Entso-E európai hálózati csoport.

Szerintük a korlátozott széntartalékok miatt Lengyelország nettó villamosenergia-exportja ezért télen korlátozott lesz, így Németország onnan is kevesebb energiát tud majd beszerezni, amennyiben szüksége lenne rá. Németországban az utóbbi időben szintén több szenet égetnek el a villamosenergia-termeléshez.

Amikor jövő április után a tervek szerint az összes atomerőművet leállítják, a széntüzelésű energiatermelés jelentősége még nagyobb lesz Németországban.

Az energiaválságnak már régóta vannak következményei a magánfelhasználókra nézve: az üzemanyag-kereskedők Németország-szerte deficitről számolnak be, a vásárlók pedig a hiányzó készletekre és az elszállt árakra panaszkodnak. 

A német húsipar a közelgő ellátási hiányra figyelmeztetett, különösen a sertéshús tekintetében. „Négy, öt, hat hónapon belül hiány lesz a polcokon” – jósolta Hubert Kelliger, a Westfleisch vágóhíd csoportos értékesítésének vezetője, aki egyben a húsipari szövetség elnökségi tagja is.

A jelenlegi helyzetben sok gazdálkodó csökkenti a hízósertések számát, mások pedig már teljesen feladták az állattartást.

„Ez elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapokban kevesebb termék lesz” – jegyezte meg Hubert Kellinger, a húsipari szövetség elnökségi tagja.

A szakértő szerint ez a fogyasztók számára nem csupán azt jelenti, hogy a polcok néha üresek maradnak, hanem azt is, hogy a hiány miatt az árak is elszabadulnak.

„Hogy ez 20, 30 vagy 40 százalékos emelkedést jelent-e, azt ma még nem lehet megmondani, azonban a húsok ára ismét jelentősen drágulni fog”

– fogalmazott a szakértő, aki mindemellett a német kormánykoalíció politikáját is bírálta.

A jelenlegi szövetségi kormány legszívesebben megszüntetné az állattenyésztést, és a német lakosok étrendjét zöldségekre és zabpehelyre cserélné. Ezzel szemben viszont a lakosság közel 90 százaléka továbbra is előszeretettel fogyaszt húst.

A pártprogramokat kidolgozzák, ami a szakértő szerint csupán vágyálomnak mondható, mivel a társadalmi valóság ezzel szemben teljesen mást takar.

Németország jelenleg azon a ponton van, ahol már kiszámítható, hogy az ország mikor nem lesz képes többé ellátni magát, ugyanis már most a legnagyobb húsimportőr Európában – tette hozzá.