Miért libát eszünk Márton napon?

Szent Márton a legenda szerint a mai Szombathely területén született 316-ban vagy 317-ben, egy római elöljáró fiaként. Felnőttként először a római császárt szolgálta, de miután megjelent neki Jézus álmában, megkeresztelkedett és Istent szolgálatába állt. Rá emlékezünk Márton napon, amihez a következő babonák, hagyományok kapcsolódnak.

Mikor van Márton nap?

Pannónia területén már honfoglalás előtt is volt Szent Márton nap. Később Szent István a zászlóira is Márton képét festette, cserébe azért, mert álmában segítette őt az ország megvédésében. Így lett Szűz Mária után Szent Márton is az ország pártfogója, akire november 11-én emlékezünk.

A Márton nap eredete

Szerint Márton napját már a rómaiak is november 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja, ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Matis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, és így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.

Mi köze Mártonnak a libához?

Amikor Szent Mártont püspökké akarták szentelni, a küldöttek elől ő a ludak óljába bújt, akik gágogásukkal lebuktatták, így 371-ben Márton végül püspök lett.

Ezért kell libát enni ilyenkor

Ilyenkor van a 40 napos adventi böjt utolsó napja, amikor lehet húst enni és ilyenkor lehetett a tömött libát is levágni. Ennek fényében Márton-napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig is azért, hogy jól termésű legyen az egész év. Régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek ezen a napon, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. Egy másik hiedelem szerint azért illik Márton napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem eszik, az egész évben éhezni fog. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a püspökfalat szavunk is.

Egyéb Márton napi néphagyományok

Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, Szent Márton fehér lovon érkezik, vagyis enyhe lesz a tél, ha barna lovon jön, vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz ez idő. Régen jósoltak időjárást a Márton-napi liba mellcsontjából is. A ropogós sült libáról lefejtették a húst, megnézték a mellcsontot és ha az fehér volt, akkor hosszú, havas télre kellett számítani. Ellenben ha a csont rövid és barna volt, akkor saras időre kellett számítani.

Márton nap más országokban

Jó néhány országban ünneplik még a Márton-napot, mindenhol egy kicsit másképp. Lengyelországban például felvonulással, ünnepléssel és speciális kiflisütéssel emlékeznek meg Szent Mártonról, a szegények megsegítőjéről. Máltán ilyenkor diót, mogyorót vagy narancsot kapnak a gyerekek, Floridában pedig november 11-én jön a mikulás vagyis Szent Márton, aki ajándékot visz a gyerekeknek. Németországban, Ausztriában és Hollandia egyes részeni fáklyás felvonulást tartanak, aminek a végén meggyújtják a Márton-tüzeket.