Milyen tévét érdemes mostanában vásárolni?

Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én egy kétnapos konferenciát tartottak, ami World Television Forum-ként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. Ebből a fórumból alakult ki később a televíziózás világnapja. Ennek apropóján összegyűjtöttük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni televízió vásárláskor.

A televíziózás története

A tévék esetében is sok mindent köszönhet a világ a magyaroknak. Miután 1897-ben Karl Braun felfedezte a katódsugárcsövet, Babits Viktor elkészítette a világ első forgótükrös távolbalátó rendszerét 1926-ban, két évvel később pedig Mihány Dénes -E. H. Traub fizikussal együttműködve- előrukkolt az elektromechanikus Telehorttal a Német Birodalmi Posta kiállításán. Ez volt a tévé őse.

Közben Tihanyi Kálmán 1924-ben kitalálta a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszert, amit 1926-ban szabadalmaztatott is. Ez volt a tévésugárzás őse, aminek köszönhetően 1935-ben, Németországban Telefunken néven elindult a világ első televíziós adása.

Tévésugárzás Magyarországon

Itthon 1936-ban volt az első zárt láncú televíziós közvetítés, méghozzá a Gellért Szállóban. A képet 30 méteres távolságra továbbították. A szélesebb közönség 1946-ban láthatott tévét közelről, a Közlekedési- és Posta Kiállításon. A készülékek hazai gyártása 1956-ban indult el az Orion Rádió és Villamossági Vállalatnál. A magyarok által készített első készülék 14x18 cm-es volt. Egy évvel később pedig elindult az M1 országos sugárzása.

Sokat változtak azóta a készülékek

Az azóta eltelt évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül a televíziózás, főleg a kijelzők és a készülékek méretei változtak óriásit. A legnagyobb kereskedelmi forgalomban kapható tévé például 215 centiméter képátlójú és több millió forintba kerül. A tévék ma már ugyanolyan okos eszközök, mint a telefonok, vagyis lehet rajtuk például internetezni is, és persze 3D-ben filmeket nézni is.

Milyen tévét érdemes mostanában venni?

Vásárlás előtt 3 alapvető dolgot érdemes mérlegelni azon kívül, hogy mennyit szánunk a készülékre. Megfontolandó a kijelző típusa, mérete és felbontása. Vehetünk LED-es vagy LCD tévét is. A LED-es, OLED-es vagy QLED-es készülékeknek szebb a képe és hosszabb az élettartamuk, viszont drágábbak. Az LCD tévéknek alacsonyabb a fogyasztásuk, olcsóbbak, de ellenfényben nem sok mindent látni rajtuk.

A felbontás azon pontok mennyiségét jelenti, amelyek a képet alkotják. Minél több van belőlük, annál jobb. A régebbi tévék csak HD ready felbontásúak, azaz 1280×720 pixelt tudnak. Kisebb készülékeknél ez még megfelelhet, de a nagyobbaknál nem. A Full HD már jobb, ez 1920×1080 pixelt jelent. Ennél is jobb a 4K-s felbontás (3840×2160 pixel), ami a drágább modelleknél már alapkövetelmény. A csúcskategóriás készülékek pedig 8K felbontásúak, azaz 7680 × 4320 képpontosak.

A képátlót általában colban tüntetik fel a készülékek leírásában. 1 “= 2,54 cm. Az ideális méretű tévé a nézhetőség szempontjából fontos. Nem jó ha túl közel van egy nagy tévé, ahogy az sem, ha túl messze van egy kisebb. Az ideális nézőtávolság a következő:

Képátló

Nézőtávolság

32”

1,52 m

42”

2 m

46”

2,22 m

55”

2,65 m

65”

3,14 m

Figyelem! Nem minden esetben igaz, hogy minél nagyobb a TV, annál jobb a kép, ez ugyanis az imént részletezett felbontástól is függ.