kulcsár edina
Hogyan működik a Johnson & Johnson új COVID-19 oltása? Vajon mennyire hatékony, hány dózisban kell beadni és hogyan tárolható az új ellenanyag? Utánajártunk.
Az márt tudni, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna egyaránt 95% -os hatékonysággal bíró vakcinák. Sőt, előbbiről most derült ki, hogy már az első oltás is 85%-os védelmet nyújt.
Az EU-ban eddig engedélyezett brit AstraZeneca két dózisú vakcina hatékonysága szintén közel 100 százalékos a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából, a Magyarországon engedélyezett Sputnik V 91,6%-os hatékonyságú, a kínai Sinopharm elölt vírus tartalmazó vakcinája pedig 79%.
Mennyire hatékony ezekhez képest az új, engedélyezés alatt álló szer?
Jelenleg 5 szer az, amit Európa-szerte használnak a koronavírus megfékezésére. Ezeken kívül összesen 15 vakcina jár jelenleg a 3 fázisú (nagymintás) vizsgálatoknál, vagyis ezek a vakcinák járnak a legközelebb az engedélyezéshez. Ezek közül nagyon jól áll a Johnson & Johnson készítménye, a napokban elindították ugyanis az európai engedélyezési folyamatot. A Johnson & Johnson vakcinája mellett a 3 fázisú vizsgálatoknál tart még jelenleg többek között az Anhui Zhifei Longcom, a Novavax, a Medicago, az AnGes, az Inovio, a Curevac, a kazah RIBSP és a kínai orvostudományi akadémia vakcinája is - olvasható a prevention.com szakportálon.
Az egyik jó hír ezzel a vakcinával kapcsolatban, hogy egyadagos, vagyis elég egy szurit beadni belőle.
A harmadik klinikai fázisban 45.000 embert oltottak be vele. Az így kinyert adatok alapján az oltás összességében 66%-ban hatékony a COVID-19 közepes vagy súlyos formáinak megelőzésében, méghozzá 28 nappal az oltás beadása után. Ez a szám később az Egyesült Államokban végzett vizsgálatoknál 72% -ra, a súlyos betegségek megelőzésénél pedig 85% -ra ugrott, Dél-Afrikában viszont csak 57% volt. Ezek a számok kissé kiábrándítónak tűnhetnek, tekintettel a rendelkezésre álló oltások jóval magasabb hatékonysági arányára – mondta Richard Watkins belgyógyász professzor. Szerinte azonban érdemes megjegyezni, hogy az influenza elleni oltás általában is „csak” 60% -ban hatékony, valamint azt, hogy ez a vakcina szintén teljes védelmet nyújtott a kórházi ápolás és a halál ellen a vizsgálat minden résztvevőnél, szintén 28 nappal az oltás után.
Kettős szálú DNS-t használ a szervezet immunválaszának kiváltására. Ez a technológia egy kicsit más, mint a Pfizer és a Moderna esetében, ezek ugyanis mRNS vakcinák, vagyis egyszálú RNS-t használnak az immunválasz kiváltásához. Ez a technológia egyedülálló, de a Johnson & Johnsonnak rengeteg tapasztalata van vele, mivel már használták az ebola oltás kifejlesztésekor is.
Az eddigi adatok szerint a vakcina általában oltásokkal járó enyhe vagy közepes mellékhatásokat okozhat, hasonlóan a Pfizer és a Moderna oltásokhoz. Ez magában foglalja a megfázáshoz hasonló tüneteket, például fejfájást, izületi fájdalmat, az injekció beadásának helyén fellépő fájdalmat és a lázat.
A Johnson & Johnson vakcina másik nagy előnye a tartóssága. Egy normál hűtőszekrényben (2-8 fokon) ugyanis akár három hónapig is stabil lehet tárolni.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) várhatóan márciusban kerít erre sort.
Vakcina
Technológia
Alapár
2021-es gyártási szám
Tárolási körülmény
Dózis
Pfizer/BioNTech
mRNS
4100 Ft
2 milliárd
-70 fok
2
Moderna
mRNS
9100 Ft
1 milliárd
-20 fok
2
AstraZeneca
vektorvakcina
1500 Ft
3 milliárd
2-8 fok
2
Szputnyik V
vektorvakcina
1700 Ft
1 milliárd
-18 fok
2
Sinopharm
inaktivált vírus
18.000 Ft
1 milliárd
2-8 fok
2
Johnson & Johnson
adenovírus-alapú
2900 Ft
200 millió
2-8 fok, akár 3 hónapig
1
Forrás: Portfolio, Ripost, The Lancet