kulcsár edina
Magyarország egyik, hivatalosan is és nemzetközileg is elismert legszebb lánya elképesztő ellenszélben éli a mindennapjait. Erdélyi születése okán élő céltáblaként szolgál azok számára, akik igyekeznek szembe menni a történelmi igazságtalansággal, ami számos magyarlakta területet súlyt a Kárpát-medencében.
Blága Tünde a legtöbb címet elnyert szépségkirálynőnk, de az útját mégsem kövezi általános elismerés. Persze szépségipar elfogadta az erdélyi születésű lányt és a családján és barátain kívül rengetegen támogatják és biztatják őt, de sajnos még most is akad egy szűk, de annál hangosabb réteg, akik a foteljükben ülve, amolyan megmondóemberként támadják őt a származása miatt. A 2019-es Miss Earth Hungary és a 2023 Miss Universe Hungary verseny győztese nagyon fiatalon találkozott először azzal a zsigeri gyűlölettel, amit Romániában táplálnak a magyar ajkúak irányába, de amit Magyarországon tapasztal, az még ennél is szörnyűbb. Tündével azután beszélgettünk, hogy egy interjújában kijelentette, hogy minden ízében magyarnak érzi magát, amivel akaratán kívül kavicsot dobott a tóba és magára rántotta a „magyarkodó” fotelhuszárokat. Olyan kommenteket kapott melyek alaposan átlépik a jó ízlés határát, így mi nem is idéznénk közülük. Maradjunk annyiban, hogy még mindig akadnak emberek ezen a sártekén, akik jobban szeretnék ismerni a történelem folyását, mint maga a történelem.
„Igazság szerint Erdélyben egy nagyon zárt, csendes, szeretetteljes és békés burokban nevelkedtem, ahol a szüleim és a környezetem megvédett engem a külvilág zajától, vagyis attól a zsigeri gyűlölettől, amivel a román emberek egy része viseltetik az erdélyi magyarok iránt. Egészen tizenhat éves koromig ezzel nem is szembesültem, így tényleg szíven ütött, amikor a szó szoros értelmében vett Romániában betértem egy benzinkútra, ahol számomra addig ismeretlen gyűlölettel néztek rám, amiért magyarul szólaltam meg.
Szó szerint a tarkómon éreztem a gyűlöletet, amiről azt hittem, hogy magam mögött hagyhatom, ha az anyaországomba, vagyis Magyarországra jövök
– kezdte a Ripostnak Blága Tünde, aki ma már tudja, hisz a saját bőrén tapasztalta meg, hogy részben hatalmasat tévedett.
„Szomorú, de megszoktam már, hogy a kommentelők egy része szerint még csak ember sem vagyok, nemhogy magyar… Persze az is tény, hogy bármerre járok, személyesen mindenki nagyon kedves és elfogadó, de a névtelen, arctalan profilok mögé bújú kisebbség így is képes komoly sebeket ejteni a lelkemen és az identitástudatomon. Fel nem foghatom, hogy miért nem fogadják el, hogy én magyarnak tartom magam, amire az indokomat és az okomat maga a vitathatatlan történelmi tények szolgáltatják.
Tisztában vagyok azzal, hogy nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt az, aki elhord engem mindennek, de azért mégiscsak nehéz teher ez az érthetetlen gyűlölködés.
Vajon ők tényleg azt gondolják, hogy nemzetiségi alapon mérendő egy ember értéke? Remélem nem!” – fogalmazott Tünde, aki szüleitől és szűkebb pátriájától is azt tanulta, hogy erdélyi magyarként talán nincs is fontosabb öröksége, mint őrizni az Árpád korig visszanyúló magyar hagyományokat.
„Huszonhét éves vagyok, így már bőven van saját tapasztalatom, de rengeteg magyar ember is megerősít engem abban, hogy mi Erdélyben sokkal erősebben őrizzük a magyar hagyományokat, mint bárki ezen a világon. Már kisgyermekként népdalokat énekeltem és magyar verseket, meséket tanultam meg kívülről és minden szavaló, ének, vagy mesemondó versenyen el is indultam. Ezzel együtt pedig az anyatejjel szívtam magamba az el és befogadás szép eszméit. Én eszerint élek és gondolkodom és ezért is zavar annyira, hogy az anyaországomban ellenségként tekint rám egy kicsi, de annál zajosabb csoport. Vannak napok, amikor csak nevetek a kommenteken, legyenek bármennyire is durvák, vagy sértők, de vannak napok, amikor igenis a szívemre veszem a bántó megjegyzéseket.
Hiszen minden magyar embernek tisztában kell, vagyis kéne lennie azzal, hogy Erdélyben és a Kárpát medence ezernyi pontján százezrek élnek a magyar nemzet részeként, kisebbségben
– zárta gondolatait Blága Tünde.