tóth gabi
Létrehozva: 2024.02.02.
Egy nemzet gyászol: elhunyt Vitézy László rendező
Pótolhatatlan veszteség.
Nyolcvanhároméves korában 2024. február 2-án hajnalban elhunyt Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, érdemes és kiváló művész. A felvétel 2015. október 16-án készült Vitézy Lászlóról Vezsenyben, A teremtő háta mögött című filmje forgatásán egy kompon - írja az MTI.
Vitézy László 1940. május 17-én született Budapesten. Családját a kommunizmus alatt osztályidegennek minősítették, vagyonát elvették.1959-TŐL 1961-IG A BUDAPEST FILMSTÚDIÓ VILÁGOSÍTÓJA, 1963 ÉS 1969 KÖZÖTT A MAFILM SEGÉDOPERATŐRE VOLT, 1972-BEN EGY MAGYAR HAJÓN BEJÁRTA A VILÁGOT. 1973-BAN SZEREZTE MEG DIPLOMÁJÁT A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA RENDEZŐ-OPERATŐR SZAKÁN.1979-ig a Balázs Béla Stúdió (BBS) vezetőségi tagja, két évig titkára, a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdió rövidfilmrendezője, 1981-ben a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője, oktatófilm-operatőre, a Magyar Televízió szerkesztőség-rendezője volt, majd a Profilm vezetője lett. 1988-ban a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója, 1990 és 1993 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője volt.
Azt vallotta:
Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak.
Olyan filmeket forgatott, mint a Leleplezés (1979), a Vörös föld (1982), a Reformgondolatok (1984), az Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987), Az Illés-sztori (2000), A Hortobágy legendája (2007). A 2010-es években filmre vitte Móricz Zsigmond Égi madár, Pillangó, A galamb papné című műveit, Sinka István életén alapul A fekete bojtár, ezt követte az A színésznő (2017) és Az énekesnő (2022).
A műfajteremtő, több rangos dokumentumfilmet, játékfilmet jegyző művész pályafutása elismeréseként
- 1980-ban megkapta a mannheimi filmfesztivál nagydíját,
- 1983-ban a Magyar Filmszemle díját,
- 2018-ban a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál legjobb televíziós film rendezőnek járó díját,
- 2023-ban Az énekesnő című alkotása kapta a legjobb tévéfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Fesztiválon.
1980-BAN BALÁZS BÉLA-DÍJAT, 1987-BEN SZOT-DÍJAT VEHETETT ÁT, 2014-BEN ÉRDEMES MŰVÉSZ, 2020-BAN KIVÁLÓ MŰVÉSZ CÍMMEL, 2021-BEN A KÖZMÉDIA SÁRA-CSOÓRI ÉLETMŰDÍJÁVAL TÜNTETTÉK KI.
2023-ban kapta meg a Kossuth-díjat Magyarország számára kivételesen értékes és az egyetemes filmművészetet is gazdagító művészi pályafutása, a Budapesti Iskola ikonikus alakjaként a szocializmus tabutémáit szociografikus alaposságra építő kifinomult művészi igénnyel megjelenítő alkotásai, a magyar irodalom klasszikus műveit méltó módon adaptáló rendezései elismeréseként - írja az Origo.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
