tóth gabi
Három napig szóltak az omegás slágerek.
Különleges hangulatú fesztivált rendeztek a hétvégén Őriszentpéteren, három nap szólt az Omegáról. Újra megszólaltak a nagy rockslágerek, de már nem Kóbor János, hanem Nagy Feró, Hobo és Bródy szólaltatta meg őket. Ismét színpadra állt a súlyos betegséggel küzdő Molnár Gyuri, azaz Elefánt is.
Szép volt, emlékezetes volt, fájdalmas volt. Nehéz nekem erről az egészről beszélnem, mert most álltam előszőr színpadon úgy, hogy nem láthattam magam mellett Benkő Laci mosolyát, Mihály Tomi olykor nagyon is szigorú tekintetét, és Mecky elementáris erejét. Bevallom, nekem még korai volt mindez, mert beteg vagyok és harcolok a betegség ellen
- mondta a Blikknek Molnár Elefánt.
Elárulom, hogy szinte végig szédültem a színpadon, ahogy játszottam. De úgy voltam vele: egyszerűen nem tehetem meg, hogy feladom, hogy abbahagyom. Omega már nincs, mi most a barátaink emléke miatt zenéltünk. Talán méltó volt mindez hozzájuk, a múltunkhoz.
Talán segítette a gyógyulását az a hihetetlen szeretetlavina, amely rá, felé is zúdult. Hagyományteremtő program volt ez, olyan különleges pillanatokkal, mint hogy Kóbor Mecky is énekelt, méghozzá hatalmas kivetítőn. S a rajongók küszködtek a könnyeikkel, amikor azt dalolta: „Most búcsúzom…” Drámai pillanatokat jelentett az is, amikor a színpadra lépett négy pap, majd imát mondott, és a három elhunyt omegás tiszteletére három fehér galambot engedett repülni fel a mennyország felé.