Megszólalt az özvegy a közkedvelt színész tragédiájáról

Díj is viseli a közel tíz éve elhunyt színpadi és szinkronszínész, Selmeczi Roland nevét. Negyven évnél fiatalabb színművészek vehetik át kiemelkedőnek ítélt szinkronmunkájukért.

"Rolandnak a színház mellett a szinkron volt a nagy szerelme. Olyan minőséget képviselt, amelyet ez a díj képes lesz életben tartani. Örülök, hogy a gyerekeimnek egy ilyen kézzel fogható emlék is marad az apjuk után" – mesélte az első Szinkronikum Díjátadó Gálán a színész özvegye, dr. Takács Melinda, aki gyermekeivel együtt adta át az első elismerést Horváth Illésnek.

Bár már közel tíz év telt el a tragikus autóbaleset óta, a családnak ma sem könnyű a történtekről beszélni.

Az, hogy a vér szerinti apjuk nélkül kell felnőniük a gyerekeknek, borzasztó tragédia.

"Remélem, amit meg lehetett tenni azért, hogy a körülményekhez képest vidám legyen a gyermekkoruk, megtettem. Nem volt könnyű időszak. Máig kint vannak a képei a falon, van egy csomó videónk, amit szívesen néznek a srácok, és minden héten előkerül egy apás sztori vagy poén. Számunkra a tragédia utáni túlélést az jelentette, hogy méltó módon tudjuk őt meghagyni az életünkben.

Próbáltuk a lehetőségekhez mérten elfogadni a történteket, és kellő tartással, szépen emlékezni rá.

Selmeczi gyermekei, Dorottya és Gergő sok mindenben az apjukra ütöttek, de úgy tűnik, nem követik őt a színészi pályán - írja a Blikk.

"Minden szülői túlzás nélkül mondhatom, tehetségesek, de nincsenek színészi ambí­cióik. Mindkettejükben megvan a színház iránti szeretet és érdeklődés. Tulajdonképpen mindketten a színházban nőttek fel, rengeteget voltak szinkronstúdióban is, számukra ez olyan közeg, ahol otthonosan mozognak. Más az érdeklődésük, de ha esetleg átkalandoznának erre a területre, szerintem nem vallanának kudarcot." - mondta el Melinda.