Exkluzív! Dobrády Ákos őszintén a szakításáról!

Dobrády Ákos nem szeret a magánéletéről beszélni, azt inkább megtartja magának.  Most egy interjú erejéig mégis beszélt a szakításával kapcsolatos érzéseiről és jövőbeli terveiről egyaránt. Talán a jó hangulat tette, amibe ő is belecsöppent csütörtök este a 103.9 Sláger FM, és a Sláger T V közös partiján, talán csak a jó pillanatban kapta el a %RIPOST%, de nem tért ki a kérdések elől.

%RIPOST%: Hogy viseled, ha annak ellenére lesz tele minden a magánéleteddel, hogy te nem szeretnéd azt?

Dobrády Ákos: Nagyon nehéz azzal valamit is kezdeni, hogy az ember magánélete bizonyos pillanatokban egyszer csak közkincsé válik, és amit meg szeretett volna tartani magának, címlapokról köszön vissza.

Ráadásul úgy, ahogyan ő nem mondta, nem érzete, nem gondolta… Tudomásul lehet venni egy bizonyos határig, és ennyi.

Amúgy soha sem használtam fel  a magánéletem kiteregetését a karrierem előmozdítására. Nagyon ritkán teszek kivételt. Nem hiszek abban, hogy többen hallgatnak majd, vagy többen veszik a lemezeim mert folyamatosan ott figyelek a bulvár címlapjain. Ha  jó, amit csinálsz, ha  jók a dalaid, úgyis eljutsz a közönségéhez, nincs szükség az ilyen típusú hírverésre

%RIPOST%: Eközben te otthon...

Dobrády Ákos: Nem árulok el különösebb titkot azzal, hogy egy szakítás az ember életében nehéz időszak, hiszen mindenki pontosan ugyanígy van ezzel. Négy-öt év nálam sem múlik el nyomtalanul, és nyilván nem gyújtottam otthon görögtüzet, amikor szakítottunk Eszterrel. Erről ennyit.

%RIPOST%: Nem érzed úgy, hogy kicsit lemaradtál az álmaidtól?

Dobrády Ákos: Nyilván azok az álmok, amiket Eszterrel szőttünk, veszni látszanak. Ennek ellenére, ami  a jövőt illeti, családos emberként látom magam. Néha jó a szabadság, kicsit egyedül lenni, építgetni magad, de csak egy ideig.

Előbb vagy utóbb mindenkinek szüksége van egy társra, egy biztos családi háttérre. Pár hosszú kapcsolat után már tudom, ez nem egy könnyű műfaj…

Sőt azt hiszem, az élet talán egyik legnehezebb dolga megtalálni az igazit, majd hosszú kapcsolatban leélni az életet együtt. Piszok sok munkát kell beletenni mindkét fél részéről, rengeteg kompromisszummal. Ha a szüleimre gondolok, hogy milyen szépen élnek a mai napig, megéri a fáradságot. Ez még akkor is igaz, ha nekem most pont nem jött össze. Ahogy látom, ma kicsit más világot élünk, mint a szüleink. Könnyebben szétmennek az emberek, egy új, jobb kapcsolat vagy házasság reményében. De szerencsére a korosztályomból is látok pozitív példát és itt sem kell messzire mennem. A bátyámnak, aki huszonkét évesen nősült, ma is csodálatos a családi élete a felesége és három gyermekük mellett.

Azt hiszem, itt az idő kicsit elbeszélgetnem vele erről.

%RIPOST%: A szakítás hírére megmozdultak a női rajongók? Vagy korábban pártoltak el tőled, amikor volt barátnőd?

Dobrády Ákos: Együttérző üzeneteket kapok, de az én rajongótáboromra nem jellemző, hogy a szakításom hallatán ajánlatok százaival árasztanának el a csatornáimon. Nem jön se több, se kevesebb kedves üzenet mostanában. Ezekben nem a magánéletemmel foglalkoznak, inkább a zenémmel, a produkcióimmal.

Jönnek olyan levelek, melyek kicsit konkrétabbak a többinél, de kellemetlen  zaklatóm még nem akadt. 

Néha megesik, hogy a mobilszámom olyanokhoz is eljut, akikhez nem kellene. Olyankor írnak furcsaságokat, de letiltom őket, és ezzel többnyire vége is a dolognak. Annak idején, amikor a kilencvenes években elindultak a fiúzenekarok külföldön és itthon egyaránt, a producerek megtiltották a tagoknak, hogy a párkapcsolatukról beszéljenek. Mindenki szingli volt a nyilvánosság előtt, mert attól féltek, ha kiderül, van barátnőjük, akkor rajongókat veszítenek. Ezt hülyeségnek tartom. Szerencsére nálunk sohasem volt manager vagy producer, aki ilyen mértékig beleszólt volna az életünkbe. A dalaimat szeressék és azt, amit csinálok., csak ez a fontos számomra.  

%RIPOST%: Mi a helyzet a karrieredben? Merre tartasz?

Dobrády Ákos:Az utóbbi fél évem a Kicsi Gesztenye Klubról szólt. Ezen a néven hoztam létre egy zenés ismeretterjesztő gyermekprodukciót, ami itthon már fut egy ideje hatalmas sikerrel az egyik legnézettebb gyerekcsatornán.

Ez most a szívem csücske, és ebbe fektetem most az energiáim nagy részét.

Amúgy a  Kicsi gesztenye című dal anno egy gyereklemezre készült, de a kiadó kérésére végül  egy TNT lemezre került rá. Aztán úgy alakult, hogy nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is megszerették. Gondoltam,  akkor keltsük életre ezt a Kicsi Gesztenyét.

Örülök, hogy sikerült létrehozni egy olyan gyereksorozatot, amiben van értelem, és van üzenete is a mai idők apróságai számára.

Figyeltünk arra is, hogy az ismeretterjesztés és a tanítás része ne legyen szájbarágós. Ezek bújtatva, szórakoztató, szellemes történetekben vannak jelen. Januártól ha minden jól megy, már további 4 országban is elindulunk. De előtte még a decemberi ünnepi mesejáték sorozatunkra koncentrálunk. Budapesten most láthatják először a kicsik egy nagyobb szabású színpadi show-ban a kedvenceiket. 

%RIPOST%: Ez az út, egyfajta előremenekülés? Popdalok nem születnek?

Dobrády Ákos: Inkább tervezett karrierépítésnek mondanám, és kicsit  több lábon állásról is szól. Szeretem a gyerekeket, értem a nyelvüket és hittel, élvezettel csinálom ezt a produkciót is. Emellett nagyon sok a koncertünk  a TNT- vel és szólóban is.

Szinte megállás nélkül megyünk. Szóval elég húzós ez az időszak, de nem bánom. Megéri! 

Írok popdalokat is és ezek szépen össze is gyűltek az elmúlt öt-hat évben. Jövőre tervezem, hogy kijövök egy új nagylemezzel. Mára a fizikai hanghordozók ideje, mondhatjuk, lejárt, de én mégis szeretem egy időszak dalait egy korszak összegzéseként lemez formájában is megjelentetni.