Nem siették el: Franciaország formálisan is eltörölte a rabszolgaságot

A francia Nemzetgyűlés csütörtökön megszavazta a Code Noir, vagyis a „Fekete Kódex” néven ismert, a rabszolgatartást szabályozó törvénycsomag eltörlését – számolt be róla a Le Monde online kiadása. A lap szerint a döntés elsősorban szimbolikus jelentőségű, hiszen Franciaország már több mint 170 évvel ezelőtt felszámolta a rabszolgaság intézményét. A kódex azonban, amely egykor a rabszolgák jogi státuszát és a velük kapcsolatos rendelkezéseket rögzítette, formálisan mindmáig a francia joganyag része maradt.

A Fekete Kódex eredetileg 1685-ben, XIV. Lajos uralkodása alatt született meg. A rendelet célja az volt, hogy szabályozza a rabszolgaság intézményét a Francia Királyság karibi és amerikai gyarmatain. A törvény részletesen meghatározta a rabszolgák jogi státuszát, a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit, a vallási előírásokat, valamint azokat a büntetéseket, amelyek a szökési kísérletek vagy az ellenállás esetén alkalmazhatók voltak. A rendelet egyik leginkább vitatott eleme az volt, hogy a rabszolgákat jogi értelemben ingó vagyontárgynak tekintette. 

Sajtóbeszámolók szerint a Code Noir a 17. században korántsem számított egyedülálló szabályozásnak: Franciaország mellett más európai gyarmattartó hatalmak is hasonló jogszabályokkal rendezték a rabszolgatartás kérdését tengerentúli birtokaikon. A francia esetet ugyanakkor különlegessé teszi, hogy a történelmi dokumentum formálisan egészen napjainkig része maradt a joganyagnak. Bár gyakorlati jelentősége már rég megszűnt, hiszen Franciaország 1848-ban végleg eltörölte a rabszolgaságot, a kódexet azonban hivatalosan soha nem helyezték hatályon kívül.

A Fekete Kódex eltörlését Max Mathiasin, Guadeloupe képviselője kezdeményezte, aki évek óta szorgalmazta, hogy Franciaország hivatalosan is szakítson a rabszolgaság korszakának e jogi örökségével. A politikus szerint elfogadhatatlan volt, hogy a francia joganyagban továbbra is szerepeljen egy olyan szöveg, amely embereket tulajdonként definiált.

A törvényjavaslatot a francia Nemzetgyűlés elsöprő támogatással fogadta el: a képviselők egyhangúlag, 254 igen szavazattal hagyták azt jóvá. A szavazás során egyik parlamenti frakció sem emelt kifogást a kezdeményezés ellen, ami csodaszámba megy a francia parlamentben. A döntés ugyanakkor még nem jelenti a folyamat végét, mivel a jogszabálynak a szenátus jóváhagyásán is át kell mennie, mielőtt véglegesen hatályba léphet.

Emmanuel Macron francia elnök a parlament döntését kommentálva azt mondta, hogy Kódexnek soha nem volna hatályban maradnia a a 19. századi rabszolgaság-eltörlést követően. 

- fogalmazott a francia elnök.