
„Hospice-orvos vagyok - ez az, amit az emberek leginkább félreértenek a halállal kapcsolatban”
Dr. Michelle Hills évek óta gondoskodik gyógyíthatatlan beteg gyermekekről. A hospice-orvos azt tapasztalja, hogy az emberek ugyanazt a tévképzetet táplálják a halál kapcsán.
A Martin House Gyermekkórház orvosi igazgatója szerint sok család attól tart, hogy a halálról való beszélgetés azt jelenti, hogy feladják szerettüket. De a hospice-orvos szerint valójában éppen az ellenkezője igaz.

Egy hospice-orvos őszinte gondolatai
„Beszéltem egy olyan gyermek édesapjával, aki abbahagyta a kemoterápiát és haldoklott, és azt mondta nekem: Hogy is mondhatnánk le róla? Majd ugyanazon a héten egy kedves, haldokló barátom azt mondta nekem: Úgy érzem, feladom” - meséli Dr. Hills.
A hospice-orvos azonban úgy véli, hogy egyikük sem adta fel. Mindketten megbékéltek azzal a ténnyel, hogy a halál elkerülhetetlen, és megtették, amit tudtak: „Az elfogadás nem jelenti azt, hogy feladjuk.”
A palliatív ellátás szakértője hozzátette, hogy amikor a családok úgy döntenek, hogy nem folytatnak bizonyos kezeléseket, nem az ellátást utasítják el, hanem egy másikfajta ellátást választanak, amely a kényelemre és az életminőségre összpontosít.
Dr. Hills arra figyelmeztet, hogy a halálról való beszélgetés elkerülése nemcsak bűntudatot és szégyent kelt, hanem azt is eredményezheti, hogy a betegek és családtagjaik nem részesülnek a nekik járó végső ellátásban. Kifejezetten a gyermekek esetében, bár a haláluk lehetőségéről való beszélgetés, érthető módon, a legtöbb szülő számára elviselhetetlen gondolat, szerinte azonban elengedhetetlen, hogy előre megtervezett gondozási terv legyen érvényben, és így mindenki tisztában legyen a tervvel, ha az állapot romlani kezdene.
A hospice-ellátás az életről szól, nem csak a halálról
Dr. Hills szerint a halál mellett számos tévhit létezik a palliatív ellátással kapcsolatban. Legfőképpen az, hogy az egy olyan hely, ahová csak meghalni mennek.
„A palliatív és hospice-ellátás az életről szól, mielőtt meghalunk. Ez egy magas színvonalú ellátás, amely az életminőségre összpontosít.”
Ez általában azt jelenti, hogy segítik a gyermekeket abban, hogy továbbra is azokat a dolgokat csinálhassák, amiket szeretnek, legyen az játék, zenehallgatás, alkotás vagy a családdal töltött idő. Amikor úgy tűnik, hogy közeledik az idő, a hangsúly eltolódik a pulzus és a vérnyomáshoz hasonló orvosi adatokról magára a betegre, arra, hogy kényelmesen és nyugodtan érzi-e magát, és hogy milyen segítségre van szüksége a fájdalom vagy a szorongás kezeléséhez.
„Nem azért vagyunk ott, hogy elvegyük a reményt vagy a hitet” - teszi hozzá a gyermekgyógyászati palliatív orvos.
Végül, és bár ez a hospice-betegek és hozzátartozóik számára sokkal ijesztőbbnek tűnhet, a végső stádiumban lévő betegek gondozójának szerepét úgy írja le, hogy lehetővé teszi a békés, természetes halált, majd támogatja az embereket a gyászban - számolt be róla a Metro.






